nem is ironikus

Egy (szokásos) youtube beágyazós stílusú bejegyzés nem elég mára, hiszen ahogy nézegettem az oldalsávomat, elfogott a gyanú, hogy mintha lenne valami az októberrel, hm-hm, óh igen, hát bizony a blog 2 éves lett. Múlt szombaton, október 27-én.
27-éről 28-ára való éjszaka az óraátállításon kívül én:
buliztam is,
ittam is (nem hánytam, olyan jófiú vagyok mostanában),
táncoltam is,
smároltam is (semmi komoly, igazán, később sem), nos, mondjuk úgy, hogy Edvárddal.
Aztán vasárnap volt, coli, sós pirítós, tojásos-sajtos kifőtt tészta, amit nekem főzött, kétségtelenül kellemetlen zuhanyzás-intermezzo, együttalvás, hétfőn délelőtt pedig értetlen elköszönés, az én részemről legalábbis. Délután-este újra csak. Kedd este filmezés. Kis csodálkozás megint. Aztán szerdán (ma) távolodás fizikailag - lelkileg meg, nos, arra jutottam, hogy részemről ez csak egy kis kísérlet volt, hogy számára mi, nem tudom. Tulajdonképpen egy csomót gondolkodtam rajta (a dolgon, meg Őrajta is), most valahogy mégsem megy a lezáró gondolatok érthető rendbe szedése.
Világos pedig.
Tényleg: túl komolyan vettem, mint mindent. A változásnak már tényleg itt az ideje.

variációk egy témára

igen, igen, a "régi" dolgaimat szedegetem csak elő, unalmas vagyok
viszont a változás
az
várható

ezek így egymás mellett

óh és igen, tudom, hogy az első már volt egyszer a blogon, de nem zavar, ezt a dalt nem lehet elégszer meghallgatni, valamint kezd egyre inkább zeneblog lenni ez az oldal, amit
guess what
szintén nem bánok.