egy kis infó rólam

Tehát. Tamás kommentje ráébresztett arra, hogy BASSZUS, nem csoda, ha a blogomba beleolvasó illető nem ért túl sokat...hát igen, az eddigi bejegyzéseim nagyon is személyesek voltak.
Remélem a következő pár infó segít majd jobban megérteni, megismerni :)

1. Egy 18 éves egyetemista gólya vagyok Budapesten, koliban lakom, most éppen őszi szünetem van.
2. Az nem-alvásról csakis én tehetek, mostanában túl sokat kockulok a laptop-om előtt. Sebaj, ha újra fenn leszek pesten és megy majd a suli, akkor kénytelen leszek kialudni magam.
3. A tánc... hát bizony.
Nem tudok közhelyek nélkül beszélni róla.
A szenvedélyem. Imádok táncolni, a tehetségem megvan hozzá, csak a testi adottságaim nem érik el azt a szintet, hogy profi táncos váljék belőlem. Ilyen adottságok például a csípő nyitottsága, izületek, csigolyák és izmok nagyfokú ruganyossága, hajlékonysága stb. A vicces az egészben az, hogy így is én vagyok a leghajlékonyabb a nem-táncos ismerőseim közül. Én a táncról akármennyit tudok beszélni, írni, órákig tudom nézni a táncosokat élőben és youtube-on is.
Annak pedig, hogy most - legnagyobb bánatomra - bizonytalan ideig szüneteltetnem kell a táncot, egyetlen oka van igazából. Mivel saját keresetem még nincs, ezért a szüleim fizetik még a dolgaimat. Nos,
-egyrészt a szüleim - bár támogattak eddig a tánccal kapcsolatban - pillanatnyilag fontosabbnak találják azt, hogy az egyetem jól menjen nekem, mint a tánc.
-másrészt pedig a nővérem most szeptemberben sajnos átkerült államiról költségtérítéses képzésre a főiskolán egy, az előző félévben nem teljesített tantárgya miatt. Mi egy "középosztály-beli" család vagyunk, ezért - bár én államilag támogatott képzésre kerültem be - a szüleim nem tudják állni MÉG a táncóráim költségét is a nővérem és az én iskoláztatásom, valamint rengeteg mindenféle egyéb dolog mellett.
A legrosszabb az egészben pedig az, hogy rengeteg - idén nyári tánctáborban megismert - ismerősöm van fent pesten, akikkel és akikhez tudnék járni táncolni.
De nem tudok, a fent említett okok miatt.

Remélem, ez eléggé kimerítő volt akárki számára, aki esetleg beleolvas mostanában a blogomba. :)

A nemi identitáskeresésemről...ööö vulgárisan megfogalmazva."Most akkor te mi vagy, biszex vagy buzi?" pedig majd egy másik bejegyzésben fogok írni bővebben.
Most már nincs erőm hozzá.
Megyek aludni.

kavarognak rendesen

az érzések
az indulatok
...
Tehát voltam ma tegnap (már elmúlt éjfél, na) fenn pesten táncolni és qrva jó volt. Már most fáj mindenem és a holnapi izomláz is garantált, de mégsem vagyok annyira eltunyulva, mint hittem.
Hadd legyek már közhelyes, jó?
"Belül" is fáj. Nem mondom, hogy nem számítottam rá.
De ez szarabb, mint hittem, mert már ma elkezdtek fűzni a rég látott táncos ismerőseim, hogy "Naaa, akkor ugye vasárnap is jössz órára?!"
Hülyeség lenne megígérnem, hogy nem, mert még arra valószínűleg el fogok menni.
Jövő héttől meg hajtás, egyetem, pörgés, pest. És semmi tánc.

Arról már teljesen ésszerű, belátható okok miatt letettem, hogy profi táncos leszek.
DE. egy nagyon jó "hobbitáncos" nagy idézőjelekben!!! még simán lehetek.
ja bocs.
lehetNÉK.
ha hetente minimum háromszor járNÉK edzésre.

Kövesd  az álmaid, mi?!
...

semmiségek + két pozitívum

...persze ha az ember hajnalban fekszik le aludni, ne csodálkozzon, ha az egész délelőttjét - sok egyéb fontos elfoglaltság helyett - az alvással cseszi el. mindegy.

felkeltem, lezuhanyoztam, megmostam a hajam. a hajam pedig egyenes, amit sokan irigyelnek tőlem - mást nem nagyon, cöh - tehát megmosom, megszárítom és kész. szögegyenes.
de ma rámjött az agymenés és egy hirtelen ötlettől vezérelve fogtam a nővérem hajvasalóját és kivasaltam a hajamat. igazából csak fényesebb lett, egyenesebb nem nagyon.
(side note: egyébként sem fogom vasalni, mert
-eddig sem vasaltam
-fent pesten nincs a koliban hajvasaló, a nővéremét meg nem vihetem fel
-sajnálnám rá az időt az amúgy is rohanós, kapkodós reggeleken/délelőttökön)
aztán ebéd
aztán VÉGRE VALAHÁRA eljutottam a  könyvtárba.

egyes számú pozitívum
holnap, több hónapi kihagyás után megyek fel pestre jazz órára. (ez egy táncstílus - is - btw, ha valaki nem tudná)
szigorúan csak egy órára.
nagyon-nagyon hiányzott, már nem bírtam, muszáj. egyszerűen MUSZÁJ.
utána pedig újabb ki tudja meddig tartó szünet
az okok: első félév az egyetemen, jól KELL sikerülnie, financial reasons etc
elég szar azért.
...
hagyd abba a nyavalygást!
lesz még időm a táncra, csak most hanyagolom egy ideig.
holnap legalább jó lesz :) és ez a LÉNYEG
NA.


kettes számú pozitívum
alakulgat az "angliai nyári meló" hadművelet :) hétfőn megyünk beszélni az Apa ismerősével a részletekről
Kapcsolatok... cöh. közhely, de tényleg sokat érhetnek.

borzasztóan szét vagyok esve mostanság

Őszi szünetem van.
Tanulnom, olvasnom, tanulnom, olvasnom és még tanulnom kellene.
A bioritmusom teljesen fel van borulva. Hajnalig fenn vagyok, nem alszom eleget ÉS
tudom, hogy ez így nagyon nem lesz okés hosszútávon.

Szóval holnaptól vagyis még ma, csak később vagyis hát... fuck it, mindegy TEHÁT a lényeg, hogy megemberelem magam és
olvasni fogok
tanulni fogok
és lefekszem időben aludni.

NA.
side note: persze ez a bejegyzés is 4:15-kor lett kész.

kis plusz az elsőhöz...

...eddig a gépemen volt egy "néha írok ide" című Word-dokumentum, amibe a pillanatnyi benyomásaimat írogattam dátummal ellátva. Tulajdonképpen tekinthető ez a blogom előzményének is, ezért hát úgy gondolom, nem árt, ha bemásolom ide. Sőt, legalább meglátja - aki elolvassa - hogy mennyire vegyes témákra számíthat a további bejegyzéseimben.

10.10.02. 2:02

Miért akarok mindig más lenni?

Miért vagyok ennyire irigy?

Mikor fogom végre megszeretni önmagam?

10.10.09. 0:55

Mai top 3 rumba tokyo world superstars 2010

1.Franco & Oxana … olyan nagyon új, szép, őszintének tűnő. Könnyfakasztó.

2.Markus & Ksenia szép, egyszerű.

3.Riccardo & Yulia  szép, szép… de sajnos megszokott. Nem tudtak újat mutatni nekem…

10.10.14. 10:12

Ha valami nem megy és azzal mentegetjük magunkat, hogy „ez egy folyamat igazából, van még időm”, akkor az nem lassítja a fejlődést? Lehet, hogy a problémás dolgainkra úgy kéne tekintenünk, hogy „na, ezt most meg akarom változtatni egyik napról a másikra”. Így, bár a fejlődés valóban egy folyamat, valamennyire talán fel lehetne azt gyorsítani. Persze, természetesen vannak olyan esetek, amiknél valóban CSAK az évek és a lépcsőfokok számítanak, a tapasztalatszerzés.

Akkor meg mire is jó ez az egész, amit leírtam? Jó egyáltalán valamire? Nem tudom, de egy próbát mindenképp megér. A gond csak az vele, hogy fennáll a „koppanás” veszélye, ha irracionálisak az elvárásaink. Ez sajnos rám (egyelőre még) jellemző.

10.10.18. 16:05

„Life is hard. Be harder.” Ez tetszik.

„Love yourself before you love someone else.” …hát igen, nem ártana. !!!

10.10.26. 1:06

I’m such a fucking nerd.

first or what?!

...nos, itt az első blogbejegyzésem.

Sokáig nem akartam blogolni, mondván hogy nincs nekem arra időm meg egyébként is hagyjál már békén a  hülyeségeiddel, ez is csak egy afféle "divat" mostanság a neten. Most viszont - bár változatlanul nincs sok időm - elkezdem.
Lehet, hogy egy hónapig fog tartani és lehet, hogy évekig... nem tudom, majd kialakul.

A lényeg az, hogy a blogom célja pusztán a saját érzéseim, gondolataim, adott esetben véleményem kiírása önmagamból, hogy ne maradjon benn akkor sem, ha éppen úgy érzem, hogy nincs senki, akivel megoszthatnám. Persze nem feltétlenül csak a velem megtörtént/történő/történni fogó eseményekről, hanem - magamat azért annyira ismerve - nagyjából MINDENRŐL fogok írni, ami éppen foglalkoztat.
Mindenesetre az biztos - saját, rapszódikus természetemből kiindulva - hogy eléggé vegyesek lesznek a bejegyzések mind terjedelmet, mind hangvételt illetően.

Ennyi úgy érzem bőven elég első bejegyzésnek.