2010. december 31., péntek

what a year it's been

Nos, bár még mindig bosszús vagyok a tegnapi miatt, már nagyjából lehiggadtam.

Az év utolsó napján több más bloggerhez hasonlóan én is összegzek egy kicsit.
Tehát, mi is történt velem ebben az évben? Igyekszem a magam stílusában, nem túl részletezve összefoglalni a számomra fontos eseményeket, benyomásokat. :)

Januárban 18 lettem. Semmi különlegeset nem éreztem, de azért jó volt nagykorúvá válni. :)
Szintén januárban volt a szalagavatónk. Érdekes, hogy mi az utolsó, hatodik évünkre kovácsolódtunk össze, és a 12edikes szalagavatós táncpróbák még jobban  összeráztak engem és az osztályomat. Egyébként egy orosz néptáncot, a kalinkát táncoltuk és hatalmas élmény volt. Megérte a sok próbát és szenvedést, hogy a közönségtől vastapsot kaptunk. :)
A tavasz és a nyár eleje az érettségire való készüléssel és magával az érettségivel telt. A tanulás mellett még készültem a rendes évvégi táncgálára (ami szintén nagyon jól sikerült), áprilisban pedig alkalmasságira mentem a Táncműre, ami sajnos nem sikerült, de nem voltam annyira elkenődve, hiszen tisztában voltam az esélyeimmel és azzal, hogy nem vagyok még az elvárt szinten. Ezzel együtt is remek tapasztalatszerzés volt. :)
A ballagás nagyon megható volt, hiszen mint ahogy azt korábban is írtam, mi tényleg megszerettük egymást a gimnázium végére. Mi voltunk az egyetlen osztály az évfolyamon, akik sírtunk. :')
Az érettségi jól sikerült (nem csoda, amennyit tanultam rá) és így visszagondolva, pláne az egyetemi vizsgák fényében tényleg nem volt olyan nagy szám. ;) Ezután már csak a bankett volt hátra, illetve az izgatott várakozás, lázas pontszámolgatás, hogy ki-ki bejut-e a megálmodott szakra.
Elmondhatom, hogy a többségünknek sikerült. :)
Habár én az anglisztikát akkor még inkább vakvágánynak éreztem, hiszen akkor még az álmom volt, hogy profi táncos akarok lenni és hogy mindenképpen újra próbálom a Táncműt...
Nyáron csak kettő "említésre méltó" dolog történt. Egyrészt a fenomenális balatonboglári tánctábor. Egy hét intenzív edzés, izzadás, új koreok, izomláz a köbön, új tanárok, jó társaság és Balaton! :) Hatalmas élmény volt, és mindenképpen szeretnék menni jövő nyáron is!
Augusztus végén pedig a várva várt gólyatábor. Annyira kevés alvás mellett annyi mindent nem ittam azóta sem :D Nagyon jó volt, megismertem egy csomó jófej embert. :)
Szeptember közepén pedig beindult az egyetemi élet: regisztráció, koliba beköltözés :) ja, és a tantárgyfelvétel, amitől még most is idegrohamot kapok, ha csak visszagondolok rá. :/ Az első hetek gyorsan elrepültek, megszoktam a kolit is, meg is szerettem. :) Az új barátok és szaktársak köre pedig csak bővült és bővült... ;) Megszoktam Pestet is, az állandó utazást, a tanárok többségét.
Októberben pedig elhatároztam magam, csak amolyan Hűbele Balázs módjára ;) , hogy elkezdem a blogolást. Novemberben lezajlott a Gólyabál is és a gólyás kocsmatúra is, amiről nem túl sok tiszta emlékem van... XD
Közben pedig - szeptembertől novemberig - modern és kortárstánc előadásokra is jártam a Nemzeti Táncszínházba, 'ha már nem táncolok, akkor legalább nézzem a táncosokat' alapon. Mindegyik előadás hatalmas élmény volt. :) Alapjaiban változott meg a véleményem a táncos szakmáról az utóbbi fél évben.
Végülis fájó szívvel -nem csak az anyagi vonzata miatt- lemondtam az újra felvételizésről a Táncműre. :(


Nos tehát, íme néhány "dolog", amiken mindenképpen változtatni akarok 2011-ben:
- a kishitűség. Legyen már egy egészséges önbizalmam.
- az önelfogadás. Szoros kapcsolatban az elsővel.
- az irigység. Nem szabadna annyit irigykednem másokra. Mostantól a jelszó a 'Fogadd el a sikereiket és adottságaikat, de ne akarj más lenni, mint aki vagy!' - ez elvezet a következőhöz, a másokhoz való hasonlítgatáshoz. Ez egy alapvető rossz tulajdonságom, amin mindenképpen változtatnom kell.

A végére hagytam a két legfontosabb feladatomat a következő évre:
Az egyik a tánchoz való viszonyom tisztázása, a légvárak "leeresztése". Döntsem már el végre, mit akarok én a tánctól. Ha ő akar valamit tőlem, úgyis közbe fog szólni a sors keze... legalábbis remélem. :)
A másik pedig saját "melegségem" tisztázása, ami szintén nagyon fontos az önelfogadásom szempontjából. Ahhoz, hogy kibéküljek végre önmagammal, ezt szükségesnek tartom tisztázni.


Természetesen 2011-ben is folytatom önmagam keresését - ez egy életre szóló program ;)
Minden kedves olvasómnak nagyon boldog és tapasztalatokban gazdag új évet kívánok!

FUCK IT

ez a bejegyzés most nagyon spontán és nagyon nyavalygós lesz, amiért NEM kérek bocsánatot elvégre most ezt érzem, ki kell írnom magamból. ÉS LESZAROM HA EZT BÁRKI APRÓ-CSEPRŐ KIS LÉNYEGTELEN DOLOGNAK TARTJA. NEKEM KURVÁRA FONTOS!!!
az emberek 99%-a úgysem érti meg, úgyhogy leszarom.

tehát: az alap helyzet az, hogy EGY KIBASZOTT NAPTÁRI ÉVBEN az Eurosport nevű csatorna karácsony után szokott leadni általában két táncverseny-összefoglalót.
jó minőségű, egy órás, szép, fényes és tökjó felvételek világklasszis párokról.
én pedig már hetekkel azelőtt megnézem a tévéújságban meg a hivatalos oldalon, meg felírom mindenhova, meg emlékeztetek mindenkit, hogy NEHOGY ELFELEJTSEM FELVENNI KAZETTÁRA.

ma illetve tegnap (bazdmeg már elmúlt éjfél te hülye) szóval olyan este 9 körül én úgy döntöttem, hogy lefekszem aludni. mert fáradt vagyok. meg mert nemtom. mert egy barom vagyok. és eszembe se jutott, hogy BAZDMEG 22:30-tól fel KELL venni a közvetítést.
23:19kor felébredés, órára nézés. BASSZAMEG. átrohanás nappaliba és felvétele az uccsó 5 percnek.

ÉS AZ A KIBASZOTT EUROSPORT HOGY A KURVA ÉLETBE NEM KÉPES MEGISMÉTELNI?! MI?! nekem NAGYON FONTOSAK EZEK AZ ÖSSZEFOGLALÓK. olyanok ezek, mint a fehér holló. egyszer leadják és nem ismétlik... annyira kicsi az a réteg, annyira kevés ember van, akit ez érdekel...

és tudod mi a legszarabb az egészben, mélyen tisztelt blogolvasó?
hogy KURVÁRA NEM ÉRZEK SEMMIT. ez talán még annál is jobban zavar, hogy csalódtam magamban.
egy kis haragot éreztem magammal szemben. hogy lehettem ilyen felelőtlen és buta?!
de mást nem.
nem bírok semmit tenni.
A LELKEM MÉLYÉN ÉRZEM, HOGY ORDÍTANI KÉNE, BŐGNI, TÖRNI ÉS ZÚZNI!!!!!!!!!
















de nem tudok.
nem megy.
üres vagyok belül. nem érzek már semmit eszerint.

2010. december 29., szerda

"look my heart it's a bird, it needs to sing and to be heard. not this clockwork precision"

Ma kedvenc dalszöveg-részletek napot tartok. :)
Ahogy magamat ismerem, nem ez lesz az első és utolsó ilyen típusú bejegyzésem. ;)

bejegyzés címe - Poets of the Fall: Revolution Roulette

"So tell me something, isn't this a bit drastic
My smiles are turning to plastic
Mirror mirror on the wall
What's the secret for staying droll?"
/ Poets of the Fall: More /



"Did I act like a fool 'cuz I didn't know what to do,
when you gave me just a little bit more than I bargained for,
a little too much in my hands when my hands are tied.
It's the ultimate fling to go frolicking,
licking the muck from the soles of the boots of your pride,
everytime you lied..."
/ Poets of the Fall: The Ultimate Fling /



"Cuz the love you used to feel is still in there, inside.
It may be a faded photograph, but I know you care, so don't hide,
if you're scared, I'm here beside you,
if you get lost, I'm here to guide you
and I give you peace when peace is fragile.
Love is all the good in you,
love is peace when peace is fragile."
/ Poets of the Fall: Fragile /



"Feeling like a fool again,
just need a new direction,
a new beginning , a new beginning.
I can't hold back and I can't hold on,
it's all about gratification,
see me running, see me running...

Look the leaves are dead,
the moments gone, there's no surrender.
Forever now unsaid,
the words that might've warmed December,
cuz it's all inside your head,
like fragments of a dream you remember.
So never mind, your clever mind, never mind me!"
/ Poets of the Fall: Clevermind /



"In flimsy nightgowns, barefoot she dances in the rain,
sundown to sundown, like she was washing 'way her pain.
As she is beautiful, she's unpredictable,
damned irresistible, is it plausible to hate her?
She is my common sense, revels on decadence,
but what's the difference, it's an impossible debate..."
/ Poets of the Fall: Miss Impossible /



"We got a redlight, pornographic dance fight,
Systematic, honey.
But we got no money.
Our hair is perfect, while were all getting shit wrecked,
It's automatic, honey.
But we got no money."
/ Lady Gaga: Beautiful, Dirty, Rich /



"Soaked to the bone, sink like a stone, walk home alone.
It's not the first time, it's not the worst crime,
your soul will be OK..."
/ Adam Lambert: Soaked /



"My head and my heart are colliding chaotic, pace of the world I just wish I could stop it.
Try to appear like I've got it together, i'm falling apart...
Save me, somebody take my hand and lead me,
Slow me down
Don't let love pass me by, just show me how, 'cause I'm ready to fall..."
/ Emmy Rossum: Slow me down /



"Are you mine?
Are you mine?
Cause I stay here all the time, watching telly, drinking wine.
Who'd have known?
Who'd have known?
When you flash up on my phone, I no longer feel alone.
No longer feel alone..."
/ Lily Allen: Who'd Have Known /



Ketten állnak a sorba', túrorudiért a boltba',
A hátsó az egy néni, nagymamámat idézi...
és egy lány, kinek a szíve, össze-vissza van törve,
a képe a vállon, egyszer még megtalálom.
A szex szóra szeplőket dobálni felém, nem ér,
sok kis pötty pislog, a szám a fülemig el ér,
játszunk most olyat, hogy én vagyok a menő, menő.
Kreatív Yodából minden képzelőerő velem van."
/ Magashegyi Underground: Szeplős váll /



"You're hiding from yourself, yes you are, yes you are.
Like golden rays of sun in the cloud.
We're meant to be one, I know we are,
if I am the sky then you are my star.
Hey, you don't have a clue, this party never ended. Not for me and you,
I know you're just pretending..."
/ Röyksopp: You Don't Have A Clue /



A végére pedig az aktuális, új kedvenc bandámtól egy kis dalszövegrészlet.
"This is our decision, to live fast and die young.
We've got the vision, now let's have some fun.
Yeah, it's overwhelming, but what else can we do.
Get jobs in offices, and wake up for the morning commute.
Forget about our mothers and our friends, we're fated to pretend.
To pretend
We're fated to pretend
To pretend..."
/ MGMT: Time To Pretend /


2010. december 28., kedd

melegbüszkeség másképpen

Nem is olyan rég jöttem rá, hogy elég keveset blogolok. A gond az, hogy amikor a gépem előtt ülök, akkor semmi érdekes nem jut az eszembe, amiről esetleg írni lehetne. Viszont ha bármi mást csinálok, például ha sétálok az utcán vagy zenét hallgatok, rögtön beugrik egy-egy téma, vagy érdekes kérdés, amiről érdemes lenne egy hosszabb lélegzetvételű bejegyzést írni. Ezért fogom ezeket mostantól valahova felírni. Papírcetlire vagy mobilomba bepötyögöm... valami. Hogy ne vesszenek el.

Hoppá, most hogy ezt leírtam, eszembe is jutott valami.
Kábé azóta érzem ezt, mióta blogolni kezdtem és ugye ezzel párhuzamosan elkezdtem másokat is olvasni. És, hogy őszinte legyek, le voltam döbbenve egy kicsit... mármint a bloggerek írói vénáján. A többség (nem fogok neveket említeni!) ugyanis -amennyire én ezt meg tudom ítélni- olyan érdekesen, érzelmesen vagy világosan és okosan ír olyan, esetleg kényes vagy vitatott témákról... hogy büszkeség tölt el. :)
Szívesen megmutatnék egy-egy blogbejegyzést valamelyik mélyen homofób ismerősömnek... Látná, hogy a "melegek" a rosszindulatú sztereotípiákkal ellentétben igenis lehetnek érzelmesek, intelligensek, műveltek, széles látókörűek, gondoskodóak, segítőkészek és humorosak is! Remélem, hogy ezt egyre több ember fel fogja ismerni. Hogy a szexuális hovatartozás csak egy dolog, az emberi értékek és jó tulajdonságok akárkiben ott lehetnek ettől függetlenül is! Ezzel a kis dicsérettel eszemben sincs isteníteni a melegeket. Dehogyis! Mindenki tudja, hogy az éremnek két oldala van és hogy ugyanúgy ott lehetnek a rossz tulajdonságok is az emberekben. Egyszerűen csak azt az örömöt akartam leírni, amit egy-egy jól megírt bejegyzés elolvasása után érzek.
Emiatt kicsit távolabbinak is érzem magam "tőletek", hiszen én nem tudok (még?) annyira jól írni. De sebaj. :) Nem is ez a célom a blogolással.
A lényeg az, hogy örülök annak, hogy félig-meddig már én is beletartozom ebbe a blogos közösségbe.


Ja, és egy kis személyes helyzetjelentés a végére: most, konkrétan miközben gépelek nem fáj semmim. De, ha esetleg megpróbálnék felkelni az asztalomtól, na az kész szenvedés lenne... előzmény -> tegnap óta eljárok táncolni újra. a két ünnep között (27től 30ig) van egy délutáni workshop, arra járok. és nagyon élvezem :) és ma reggel rá kellett jönnöm, hogy teljesen eltunyultam az alatt a ...hmmm lássuk csak... te jó ég! közel 4 hónap alatt, mióta nem táncolok! úgyhogy ma izomláz van a köbön. konkrétan mindenem fáj. de nemgáz, majd ma délután még rádolgozom kicsit és jobb lesz ;) amúgy is, az általános tapasztalatom az izomlázról, hogy akkor a legrosszabb, ha nem használod az izmaidat például ha sokáig ülsz egy helyben. Viszont, ha már egy kicsit be vannak járatva, onnan én már nyugodtan dolgoztatom őket. Másrészt pedig nagyon más lehetőségem nincs is, ugyanis a tanáromat nem hatják meg az olyan apróságok, mint az izomláz :D
Nos, akkor ennyit mára és igyekszem majd gyakrabban írni, de tényleg. :)

kaptok egy zenét is a végére, amire a Skins-ben figyeltem fel. jóféle :)
http://www.youtube.com/watch?v=s3Thoe15XBk

2010. december 24., péntek

nativity - in my point of view

A kedvenc ünnepem az egész évben.
Még a szülinapomnál is jobban szeretem (ami, btw januárban van) :)
Érdekes, hogy az én családomban a karácsonynak nincs semmilyen vallási vonatkozása. Persze mindannyian meg vagyunk keresztelve, de ezen kívül egyáltalán semmiben sem gyakoroljuk a vallást. Ez nem "pogányság", vagy ilyesmi, egyszerűen csak a szüleim nem neveltek minket vallásosan. Nem bánom. Nekünk a karácsony meghitt, és a hangsúly azon van, hogy együtt vagyunk. :)
Nem járunk misére, nem imádkozunk, nem volt soha hittan óránk... Mégis hiszünk. Nem vagyunk hitetlenek, csak máshogy, nem az egyház által "elvárt" módon. :)



side note1: az idei karácsony abban hozott újat nekem, hogy ugyebár már javában tombol a vizsgaidőszak és tanulni kell(ene) ezerrel a januári vizsgáimra :/ apropó, a 3 decemberi vizsgám közül 2 sikerült, amin viszont elcsúsztam, arra mehetek re-takere januárban. nembaj, túlélem. ;)

side note2: éppen a héten beszélgettem az egyik barátommal arról, hogy milyen buta kifejezés az, hogy Kellemes karácsonyt. Már bocsánat, de nekem személy szerint nem elég, ha a karácsony csak "kellemes"! Különben is, kellemes nálam max a lábvíz lehet... nekem a karácsony BOLDOG legyen! :) Érdekes viszont, hogy semmi bajom nincs a Kellemes ünnepeket!-tel... A fene se érti.

2010. december 15., szerda

rajongás

Egy címeres ökör vagyok, ugyanis PERSZE, hogy az első vizsgaidőszakom küszöbén kezdtem el nézni egy sorozatot. Többen dicsérték, nosza le is töltöttem angolul a 4 évadot.
És azóta függő vagyok.
skins

Az első évadot 3 nap alatt, a másodikat 2 nap alatt lezavartam. Teljesen a hatása alatt vagyok.
A fiatal színészek és a stáb olyan friss, nyers, őszinte stílust teremtettek, hogy hú.
Még sokkal jobban megimádtam a brit angolt.
Imádom benne a zenéket.
Imádom benne a szereplőket, különösen Maxxie-t (meleg táncos srác. mi kell még? ;) és Cassie-t (anorexiás, drogos csajszi, aki a saját kis szürreális világában él).
Imádom benne a vicceket, a szlenget, a flegmaságot.
Imádom benne a katarzist.
Imádom. :)



Most 3 vizsgám lesz decemberben (januárban még 4) úgyhogy most vissza kell fognom magam. Sajnos az első két évad szereplőgárdáját (egy csaj kivételével) teljesen lecserélték a harmadik évadra. Úgy megszerettem már őket pedig, mindegyiküket. Nagyon remélem, hogy a harmadik és negyedik évad is legalább ennyire különleges és erős karaktereket fog hozni. :)
side note: a barátaimnak és ismerőseimnek már elegük van belőlem, ugyanis csak a skins-ről tudok beszélni. éjjel-nappal. mindenről az jut eszembe. kicsit beteg dolog, tudom, de nem zavar. :D
Írhatnék még ide is többet, oldalakat tudnék még teleírni, de inkább nem. Csak annyit mondok, hogy nyugodt szívvel tudom ajánlani mindenkinek, akit érdekel egy kis betekintés a valódi brit fiatalok életébe, problémáiba, örömeibe. Nyíltan, őszintén.
Valamint szókincsbővítésre is kiváló, különösen a brit káromkodások és szleng terén. ;)
A más sorozatoknál, filmeknél általam egyébként mindig is dicsért és kedvelt magyar szinkront viszont határozottan nem ajánlom! A gondom az vele, hogy kicsit nevetségessé tették a skins-t. :/ A szinkronizált magyar változatban a hangok többsége magasabb (ez egyébként sajnos tipikus a magyar szinkronoknál) és sokkal kevesebb és enyhébb benne a káromkodás. Az a káromkodás, ami egyébként fontos jellemzője a sorozatnak, a nyers stílus egyik fő tényezője. Még magyar felirattal is sokkal jobban átjön a sorozat szellemisége, gondolatvilága.

Remélem, hogy a hihetetlenül elfogult kis véleményem ellenére (vagy éppen ezért) valamelyik olvasóm elkezdi majd nézni ezt a sorozatot. Megéri szerintem. :)

Kaptok két képet is :)


2010. december 8., szerda

téli design

Mint láthatjátok, megújult egy kicsit a blog kinézete. Elvégre tél van. És én szeretem a telet. :) Természetesen valószínű, hogy a tél folyamán még néhányszor változni fog, az aktuális hangulatomtól függően ;)

plusz itt egy szám nektek, amit mostanság sokat hallgatok. kissé provokatív :D
Amanda Blank - Might like you better
"I might like you better baby, let's get together baby,
Wanna hold you, get to know you,
Show you what I got in my sweater baby.
Love the red hair, the bitch in charge
If you settle for a little maybe we can see stars,
Get large, get hard, go fuck, go far,
When I touch it watch it fuck see my money and my I.I.I.I.
Ride no lie just get inside me,
Like you better if you just ride me,
Grind me, try me, watch me finish
I like you better if you get up in it.

I might like you better if we slept together..."

http://www.youtube.com/watch?v=krL6gbR-9bA

2010. november 29., hétfő

IN FAIR VERONA BEACH

"A szép Verona, ez lesz ma a színhely,
a szereplők pedig két nemes család.
Gyűlöletük nyomán porba hullott sok fej
és polgárvér szennyezi házaik falát.
Két baljós szerelmest hoznak a világra,
kiknek sírt az ádáz ősök ásnak,
és a szülők, szörnyű sorsuk látva,
véget vetnek az ősi vérontásnak.
Szerelmük nem látott nyarat, csak tavaszt,
mert szüleikben tombolt a harag,
melyet, gyászos végükig,
semmi nem lohaszt."

Rég láttam már az 1996-os, Baz Luhrmann féle változatot. Nagyon kicsi voltam még akkor, nem is értettem teljesen, amit láttam. (side note: ugyanígy vagyok a Moulin Rouge-zsal is, azt is mindenképp újranézem majd, ha jut rá egy kis időm) Nagyon jó volt újranézni, szerintem briliáns benne a rendezés és a fényképezés. Gyönyörű, erős képek, hangulatok, katarzis. A színészek is jók szerintem, habár ehhez én annyira nem értek.

ui. Bocsánat az ömlengésért, de még mindig a film hatása alatt vagyok...


25 Things Julian Smith Hate About Facebook

Egyik ismerősöm posztolta ezt ki ezt a videót, éppen ma.
Én komolyan szeretem a f@szbúkot. Tényleg, valamilyen szinten függő is vagyok. :) De azt azért még én is elismerem, hogy sok igazság van ebben a videóban --->
 ---> http://www.youtube.com/watch?v=PVA047JAQsk

Enjoy! ;)

2010. november 26., péntek

többet nem iszom ennyit

Hú.
Először is bocsi a kis szünetért, csak hát a kollégisták a vizsgaidőszak küszöbén kezdenek bulizni járni :D
A Gólyabál nekem jó volt. Se a hely, se a DJ és úgy egyáltalán alig valami különbözött egy "sima" bulitól. Szaktársaim 2-fél3 körül leléptek, de én még maradtam még fél 5ig, elvoltam K.-val meg a magyar szakos ismerőseivel. :) Ja, meg összehaverkodtam néhány táncmű-s sráccal :D Egyiküket már régebb óta "ismertem", ő mutatott be a barátainak. A gondom csak az, hogy bár "közvetlenre ittam magam" kb mindegyik full heterósan viselkedett, én meg nem kockáztatok... :/ Pedig aranyosak voltak, meg jól is néznek ki.
A vizsgáimra (egy kivételével) a héten jelentkeztem, most már csak tanulni kell rájuk. ;)
Tegnap meg kocsmatúrán voltam. Fú. Hát a részleteket most mellőzném, részben mivel sűrűek a fekete foltok és csak kevés tiszta emlékem van az estéről-éjszakáról, meg azért is, mert ennyire én még nem csúsztam szét... pedig nem is ittam olyan sokat, csak összevissza mindenfélét. Úgy tűnik, nem bírom már annyira a piát, mint azelőtt. Mindenesetre szilveszterig szigorú absztinencia lesz alkohol téren.

side note. Egy kedves ismerősöm beleültette a bogarat a fülembe, hogy próbáljam meg idén újra a Táncművészetit. Kb azóta ezen agyalok... pro és kontra, pro és kontra...Hümm. Egyszer csak elhatározom magam végre az álmom mellett. Még fiatal vagyok, szerintem megvan bennem a lehetőség.

2010. november 16., kedd

gyors

Ez most egy ilyen villám bejegyzés lesz.
Csütörtökön "hivatalosan" is elkezdődik számomra a vizsgaidőSUCK ---> mid term test nyelvtudományon, punctuation test és beadandó academic skills-re. Persze olyan "jófej" tanáraim vannak, akik eddig egy zh-t sem írattak, de most november vége felé-december-januárban hirtelen mindegyik íratni akar...meg beadandókat kérnek...meg prezentációkat. :/ No de sebaj, nem mondom, hogy nem számítottam erre :D és ez sem változtat azon, hogy 1. végre kigyógyultam a tüdőgyulladásból :) 2. pénteken gólyabááál! :D remélem, hogy jó lesz. :) majd lesz róla "élménybeszámoló" ;)

2010. november 14., vasárnap

csalódott

Nos hát, ez a VB nem egészen úgy alakult, ahogy én vártam.
Mindenféle szempontból. :(

A két magyar pár ugyanis a megalázóan és érthetetlenül alacsony 38. (??!!!) helyet megosztva érte el. WTF?!

A döntő végeredménye pedig ez lett:
1. Alexey Silde – Anna Firstova (Oroszország)
2. Zoran Plohl – Tatsiana Lahvinovich (Horvátország)
3. Andrey Zaytsev – Anna Kuzminskaya (Oroszország)
4. Nino Langella – Khrystyna Moshenka (Olaszország)
5. Valentin Chmerkovsky – Daria Chesnokova (USA)
6. Martino Zanibellato – Michelle Abildtrup (Dánia)

Erről a sok névről csak annyit, hogy: a dobogó (tehát az első három pár) teljesen megegyezik a tavalyival!!! Nincs változás egy év alatt? Kétlem. Szívesen csinálnék egy cserét az első és második helyezett között, egyrészt mert nekem a horvát pár nagyon-nagyon szimpatikus és szerintem már tavaly óta is sokat fejlődtek, másrészt pedig -ahogy ezt már az előző bejegyzésemben is megemlítettem- a mostani címvédő orosz pár egyszerűen nem érdemelte meg a világbajnoki címet ÚJRA. Nem annyira kiemelkedőek szerintem, sőt. A negyedik helyezett olasz párnak viszont nagyon örülök, mert nagyon szimpatikusan nyilatkoznak, aranyosak, lelkesek, nagyon különleges és ötletes soraik vannak. Bár még egy éve sem táncolnak együtt, csupa kiemelkedő eredményt mutathatnak már fel. :) Az ötödik és hatodik helyezett párról nem nagyon van véleményem, mármint olyan, ami megérdemelné, hogy legépeljem.

Mindent egybevéve viszont muszáj leírnom, hogy nyilván én nem voltam ott. Nem láttam se azt, hogy a magyar párok, se azt, hogy a döntős, "TOP" párok hogyan versenyeztek. Én csak az eddig feltöltött kevés videóból és eddigi eredményekből tudok ítélni. Így tehát könnyen lehet, hogy nincs igazam néhány dologban.

Két dologban viszont biztos vagyok. Az első az, hogy André és Tina vannak olyan szinten, hogy simán ott lenne a helyük legalább! a legjobb 24-ben, egyszerűen nem tudom elhinni, hogy ennyire rosszul táncoltak tegnap vagy hogy ennyi szemét pontozóbíró volt a versenyen. :S A második pedig az, hogy akárki akármit mond, nekem a 2010-es év világbajnokai Zoran és Tatsiana. :) 



2010. november 13., szombat

world champ today from NYC!!! :)

wíííííííííí! :)

Hát idén se nézem meg a világbajnokságot... :/ mondjuk tavaly könnyebb dolgom lett volna Szlovéniával (Maribor), mint idén New York-kal ;) nembaj, EGYSZER majd a jövőben csak sikerül! :)

Két pár képviseli kis hazánkat:
Kovács Lacinak és Kelemen Erikának ez az első VB-je, szóval feléjük még nincsenek elvárásaim. Szurkolok nekik, biztos nagy élmény lesz! :) A másik pár Andrea Silvestri és Váradi Martina. A háromszoros magyar bajnok Andrénak és Tinának ez már a negyedik VB-je, Tináék Vilniusban 49., Melbourne-ben 20., Mariborban pedig a 18. helyen végeztek. Nagyon remélem, hogy idén bejutnak abba a legjobb 12-be, ahol már tavaly is ott lett volna a helyük. Mindenképpen megérdemelnék, amennyit edzenek :)

Ha valakinek felkeltettem az érdeklődését - bár ezt kétlem, az emberek többségét nem nagyon érdekli a versenytánc mint sport- az ezen az oldalon http://idsfworldlatin.wordpress.com/ tudja majd figyelemmel követni a fejleményeket a mai délután-este-éjszaka folyamán. Sajnos élő közvetítés nincs, mondjuk szerencsére ezt az oldalt olyan gyorsan fogják frissíteni -elvileg- hogy csak kicsi lesz az eltolódás az ott, élőben történő események és azok közvetítése között ;)

HAJRÁ MAGYAROK!!! :)

side note: Nagyon remélem, hogy nem fog az az orosz pár újra, idén is győzni, akik már tavaly sem érdemelték meg a világbajnoki címet. szerintem.

nekem újak. tetszenek.

Röyksopp - Remind me
http://www.youtube.com/watch?v=1SrJIp7T0KE

Parov Stelar - Hurt
http://www.youtube.com/watch?v=TUh56QUDOc4

Moby - Why does my heart feel so bad? -> maga a szám nagyon szomorú, mégis aranyos a klip :')
http://www.youtube.com/watch?v=ylb9qAhlZlM

2010. november 11., csütörtök

elkeseredett

Nagyon elszomorodtam attól a rengeteg, számomra felfoghatatlan, indokolatlan gyűlölettől, ami csak úgy süt a kommentekből Andreo blogjának "Itt a vége?" című bejegyzésénél. :(
Valóban megéri ez nekem/nekünk? Ez a sok igazságtalan gyűlölködés, a félelem, a kirekesztettség?
Nem csoda, ha a meleg fiatalok -én is- egyszerűen nem merik felvállalni önmagukat.

Mostani hangulatomhoz ez az egyébként gyönyörű szám illik...
http://www.youtube.com/watch?v=jFPgCp3rCdU

...

2010. november 10., szerda

A nagy dilemmám

Nos tehát, itt van az a bejegyzés, amit már régóta meg akartam írni.
Eddig nem nagyon tudtam, hogyan írjak erről... most sem vagyok 100 százalékosan biztos önmagamban, éppen ezért szeretném mindenképp kiírni magamból ezeket a gondolataimat.

Tehát az éremnek az én esetemben -is- 2 oldala van:
1. Az egyértelmű vágyak, amiket érzek:
egyrészt az erős szexuális vágy, amit a fiúk/férfiak iránt érzek
másrészt a vágy arra, hogy fiúkat/férfiakat ismerjek meg, barátkozzam, lógjak velük együtt. Bele szeretnék már végre látni egy kicsit a fővárosi melegek életébe, szokásaiba.

2. Paradox módon az 1-es pont nem zárja ki bennem azt, hogy ne tudnám elképzelni azt, hogy feleségem legyen és gyerekeim legyenek tőle. Ez a furcsa tény pedig egyértelműen a családi hátteremből következik. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mivel egy nagyon szerető, kiegyensúlyozott és JÓ ÉRTELEMBEN konzervatív családban nőttem fel, a szüleink mindenben támogattak és támogatnak minket (engem és a nővéremet). Erről a jó értelemben vett konzervatívságról még mindenképp lesz egy hosszabb bejegyzésem, de nem most, mert ebben a bejegyzésemben nem ez a lényeg.
Tehát, az úgynevezett "klasszikus" családmodellről (apa, anya, gyerekek) nekem csak pozitívumok jutnak eszembe, hiszen a mi családunkban -szerencsére!- fel sem merült soha a válás leghalványabb lehetősége sem.
Nehogy azt gondolja viszont bárki is, hogy milyen egy konzervatív faszfej vagyok, ugyanis én TÁMOGATOM a melegházasságot. Egyszerűen csak nem tudom magam elképzelni benne... ja igen, ezek a mindennapi gondolataim talán egy kicsit furcsának hatnak egy magamkorabeli, 18 éves sráctól, de hát ez van... túl hamar, kiskamasz koromtól kezdve kábé túlérett voltam az osztálytársaimhoz meg az ismerőseimhez képest.

Tehát a LÉNYEG
Egyetlen rövidke mondat. Szűz vagyok. Se lánnyal, se fiúval nem voltam még sehogyan sem együtt. Ennek fényében akárki teljesen jogosan teheti fel a kérdést: "minek agyal ennyit ez a taknyos a szexuális beállítottságán, amikor nincsen egyáltalán viszonyítási alapja??" Igaz, igaz.
Éppen erről van szó, hogy tapasztalatot kéne szerezni, ismerkedni, "kísérletezni" kéne mindkét nemmel és akkor kiderülne melyik felé is tendálok én valójában. Kifejezetten örülök, hogy Budapestre kerültem egyetemre, hiszen minden héten a 7 napból 5öt fenn töltök. Nyitva áll tehát előttem a "nagyfalu", csak ki kell nyitnom végre a páncélt, amit magam köré építettem eddig.

Nagyon várom a kommenteket, előre is köszönöm, ha leírjátok a véleményeteket! :)

2010. november 9., kedd

ingerült

Persze bazmeg, hogy most...
Életemben először (nem viccelek!) most, első féléves egyetemistaként, a vizsgaidőszak küszöbén van TÜDŐGYULLADÁSOM.
Mondjuk így is le lettem oltva, hogy "örülnél inkább, hogy még a kezdődő stádiumban kimutatta a mellkas-röntgen."
Áh... nem is rinyálnék, ha nem terveztem volna be még a hétre mindenfélét.
Mindegy remélem jövő hét csütörtök körül már visszamehetek pestre, addig meg itthon most már tényleg! meggyógyulok.
Szívás lenne kihagyni a Gólyabált pénteken. Főleg mivel a Táncművészetivel együtt lesz. De most őszintén, kívánhatnék-e többet, mint táncmű-s gólyákat? ;)
Nembaj végülis, legalább lesz időm itthon
-ténylegesen tanulni
-megírni végre A Bejegyzést Az Identitáskeresésemről, így, csupa nagybetűvel.

2010. november 1., hétfő

little break

Nos hát... eléggé el vagyok havazva mostanában, ugyanis
- jobban el vagyok maradva a tanulással, mint hittem
- meg kell már végre gyógyulnom. 3 hete masszívan köhögök, 1 hete szedek antibiotikumot a légcsőhurutomra
- egyáltalán rendeznem kell kicsit a káoszt a fejemben és az életemben

Legkorábban másfél-két hét múlva várható a bejegyzésem az identitáskeresési dilemmámról.
Ígérem, hogy az viszont alapos és áttekinthető lesz, a fejemben legalábbis már megvan. :)

2010. október 30., szombat

egy kis infó rólam

Tehát. Tamás kommentje ráébresztett arra, hogy BASSZUS, nem csoda, ha a blogomba beleolvasó illető nem ért túl sokat...hát igen, az eddigi bejegyzéseim nagyon is személyesek voltak.
Remélem a következő pár infó segít majd jobban megérteni, megismerni :)

1. Egy 18 éves egyetemista gólya vagyok Budapesten, koliban lakom, most éppen őszi szünetem van.
2. Az nem-alvásról csakis én tehetek, mostanában túl sokat kockulok a laptop-om előtt. Sebaj, ha újra fenn leszek pesten és megy majd a suli, akkor kénytelen leszek kialudni magam.
3. A tánc... hát bizony.
Nem tudok közhelyek nélkül beszélni róla.
A szenvedélyem. Imádok táncolni, a tehetségem megvan hozzá, csak a testi adottságaim nem érik el azt a szintet, hogy profi táncos váljék belőlem. Ilyen adottságok például a csípő nyitottsága, izületek, csigolyák és izmok nagyfokú ruganyossága, hajlékonysága stb. A vicces az egészben az, hogy így is én vagyok a leghajlékonyabb a nem-táncos ismerőseim közül. Én a táncról akármennyit tudok beszélni, írni, órákig tudom nézni a táncosokat élőben és youtube-on is.
Annak pedig, hogy most - legnagyobb bánatomra - bizonytalan ideig szüneteltetnem kell a táncot, egyetlen oka van igazából. Mivel saját keresetem még nincs, ezért a szüleim fizetik még a dolgaimat. Nos,
-egyrészt a szüleim - bár támogattak eddig a tánccal kapcsolatban - pillanatnyilag fontosabbnak találják azt, hogy az egyetem jól menjen nekem, mint a tánc.
-másrészt pedig a nővérem most szeptemberben sajnos átkerült államiról költségtérítéses képzésre a főiskolán egy, az előző félévben nem teljesített tantárgya miatt. Mi egy "középosztály-beli" család vagyunk, ezért - bár én államilag támogatott képzésre kerültem be - a szüleim nem tudják állni MÉG a táncóráim költségét is a nővérem és az én iskoláztatásom, valamint rengeteg mindenféle egyéb dolog mellett.
A legrosszabb az egészben pedig az, hogy rengeteg - idén nyári tánctáborban megismert - ismerősöm van fent pesten, akikkel és akikhez tudnék járni táncolni.
De nem tudok, a fent említett okok miatt.

Remélem, ez eléggé kimerítő volt akárki számára, aki esetleg beleolvas mostanában a blogomba. :)

A nemi identitáskeresésemről...ööö vulgárisan megfogalmazva."Most akkor te mi vagy, biszex vagy buzi?" pedig majd egy másik bejegyzésben fogok írni bővebben.
Most már nincs erőm hozzá.
Megyek aludni.

kavarognak rendesen

az érzések
az indulatok
...
Tehát voltam ma tegnap (már elmúlt éjfél, na) fenn pesten táncolni és qrva jó volt. Már most fáj mindenem és a holnapi izomláz is garantált, de mégsem vagyok annyira eltunyulva, mint hittem.
Hadd legyek már közhelyes, jó?
"Belül" is fáj. Nem mondom, hogy nem számítottam rá.
De ez szarabb, mint hittem, mert már ma elkezdtek fűzni a rég látott táncos ismerőseim, hogy "Naaa, akkor ugye vasárnap is jössz órára?!"
Hülyeség lenne megígérnem, hogy nem, mert még arra valószínűleg el fogok menni.
Jövő héttől meg hajtás, egyetem, pörgés, pest. És semmi tánc.

Arról már teljesen ésszerű, belátható okok miatt letettem, hogy profi táncos leszek.
DE. egy nagyon jó "hobbitáncos" nagy idézőjelekben!!! még simán lehetek.
ja bocs.
lehetNÉK.
ha hetente minimum háromszor járNÉK edzésre.

Kövesd  az álmaid, mi?!
...

2010. október 28., csütörtök

semmiségek + két pozitívum

...persze ha az ember hajnalban fekszik le aludni, ne csodálkozzon, ha az egész délelőttjét - sok egyéb fontos elfoglaltság helyett - az alvással cseszi el. mindegy.

felkeltem, lezuhanyoztam, megmostam a hajam. a hajam pedig egyenes, amit sokan irigyelnek tőlem - mást nem nagyon, cöh - tehát megmosom, megszárítom és kész. szögegyenes.
de ma rámjött az agymenés és egy hirtelen ötlettől vezérelve fogtam a nővérem hajvasalóját és kivasaltam a hajamat. igazából csak fényesebb lett, egyenesebb nem nagyon.
(side note: egyébként sem fogom vasalni, mert
-eddig sem vasaltam
-fent pesten nincs a koliban hajvasaló, a nővéremét meg nem vihetem fel
-sajnálnám rá az időt az amúgy is rohanós, kapkodós reggeleken/délelőttökön)
aztán ebéd
aztán VÉGRE VALAHÁRA eljutottam a  könyvtárba.

egyes számú pozitívum
holnap, több hónapi kihagyás után megyek fel pestre jazz órára. (ez egy táncstílus - is - btw, ha valaki nem tudná)
szigorúan csak egy órára.
nagyon-nagyon hiányzott, már nem bírtam, muszáj. egyszerűen MUSZÁJ.
utána pedig újabb ki tudja meddig tartó szünet
az okok: első félév az egyetemen, jól KELL sikerülnie, financial reasons etc
elég szar azért.
...
hagyd abba a nyavalygást!
lesz még időm a táncra, csak most hanyagolom egy ideig.
holnap legalább jó lesz :) és ez a LÉNYEG
NA.


kettes számú pozitívum
alakulgat az "angliai nyári meló" hadművelet :) hétfőn megyünk beszélni az Apa ismerősével a részletekről
Kapcsolatok... cöh. közhely, de tényleg sokat érhetnek.

borzasztóan szét vagyok esve mostanság

Őszi szünetem van.
Tanulnom, olvasnom, tanulnom, olvasnom és még tanulnom kellene.
A bioritmusom teljesen fel van borulva. Hajnalig fenn vagyok, nem alszom eleget ÉS
tudom, hogy ez így nagyon nem lesz okés hosszútávon.

Szóval holnaptól vagyis még ma, csak később vagyis hát... fuck it, mindegy TEHÁT a lényeg, hogy megemberelem magam és
olvasni fogok
tanulni fogok
és lefekszem időben aludni.

NA.
side note: persze ez a bejegyzés is 4:15-kor lett kész.

2010. október 27., szerda

kis plusz az elsőhöz...

...eddig a gépemen volt egy "néha írok ide" című Word-dokumentum, amibe a pillanatnyi benyomásaimat írogattam dátummal ellátva. Tulajdonképpen tekinthető ez a blogom előzményének is, ezért hát úgy gondolom, nem árt, ha bemásolom ide. Sőt, legalább meglátja - aki elolvassa - hogy mennyire vegyes témákra számíthat a további bejegyzéseimben.

10.10.02. 2:02
Miért akarok mindig más lenni?
Miért vagyok ennyire irigy?
Mikor fogom végre megszeretni önmagam?

10.10.09. 0:55
Mai top 3 rumba tokyo world superstars 2010
1.Franco & Oxana … olyan nagyon új, szép, őszintének tűnő. Könnyfakasztó.
2.Markus & Ksenia szép, egyszerű.
3.Riccardo & Yulia  szép, szép… de sajnos megszokott. Nem tudtak újat mutatni nekem…

10.10.14. 10:12
Ha valami nem megy és azzal mentegetjük magunkat, hogy „ez egy folyamat igazából, van még időm”, akkor az nem lassítja a fejlődést? Lehet, hogy a problémás dolgainkra úgy kéne tekintenünk, hogy „na, ezt most meg akarom változtatni egyik napról a másikra”. Így, bár a fejlődés valóban egy folyamat, valamennyire talán fel lehetne azt gyorsítani. Persze, természetesen vannak olyan esetek, amiknél valóban CSAK az évek és a lépcsőfokok számítanak, a tapasztalatszerzés.
Akkor meg mire is jó ez az egész, amit leírtam? Jó egyáltalán valamire? Nem tudom, de egy próbát mindenképp megér. A gond csak az vele, hogy fennáll a „koppanás” veszélye, ha irracionálisak az elvárásaink. Ez sajnos rám (egyelőre még) jellemző.

10.10.18. 16:05
„Life is hard. Be harder.” Ez tetszik.
„Love yourself before you love someone else.” …hát igen, nem ártana. !!!

10.10.26. 1:06
I’m such a fucking nerd.

first or what?!

...nos, itt az első blogbejegyzésem.

Sokáig nem akartam blogolni, mondván hogy nincs nekem arra időm meg egyébként is hagyjál már békén a  hülyeségeiddel, ez is csak egy afféle "divat" mostanság a neten. Most viszont - bár változatlanul nincs sok időm - elkezdem.
Lehet, hogy egy hónapig fog tartani és lehet, hogy évekig... nem tudom, majd kialakul.

A lényeg az, hogy a blogom célja pusztán a saját érzéseim, gondolataim, adott esetben véleményem kiírása önmagamból, hogy ne maradjon benn akkor sem, ha éppen úgy érzem, hogy nincs senki, akivel megoszthatnám. Persze nem feltétlenül csak a velem megtörtént/történő/történni fogó eseményekről, hanem - magamat azért annyira ismerve - nagyjából MINDENRŐL fogok írni, ami éppen foglalkoztat.
Mindenesetre az biztos - saját, rapszódikus természetemből kiindulva - hogy eléggé vegyesek lesznek a bejegyzések mind terjedelmet, mind hangvételt illetően.

Ennyi úgy érzem bőven elég első bejegyzésnek.