2011. szeptember 16., péntek

életjel, hehe.

Ohó. Rég írtam már bejegyzést, kétségtelenül.
Pedig ma - hangsúlyozom, ma - annyi minden az eszembe jutott. Amikről írhatnék.
Csak ilyenkor nehéz előhívni, ehh.
Mindegy.

Tehát. Túl vagyok az első héten az egyetemen. Kemény félévem lesz, de szerencsére sikerült bejutnom a koliba, aminek nagyon örülök.  : )  Szakállat növesztettem, ugye. Nem nagy ügy, viszont, mint kiderült, remek álca, ugyanis a szaktársaim több, mint fele alig ismert fel.  : D

Aminek kevésbé örülök, hogy dilemmázok megint a hímneműek miatt. Pontosabban amiatt, hogy kit, miért kellene preferálnom. Egyáltalán, szabad-e valakit preferálni egy kellemes emlék miatt?  : /  Amúgy meg vernyogok néha egyet-kettőt, hogy nekem úgyse lesz barátom a mai világban, amikor sokaknak csak a külső számít, blabla. Persze ez csak afféle felszínes nyafogás. A saját melegségemről igazán érdekes, sőt, megkockáztatom, magamhoz képest egészen mély álláspontra jutottam a nyár alatt. Habár, talán az álláspont nem is a megfelelő szó. Hiszen, ez a vélemény, amit kialakítottam, nem "áll egy helyben", sőt, a tapasztalataim még formálhatják, csiszolhatják, estébé. Nos, ennyi hype után már igazán megtehetem, hogy nem osztom meg részleteiben. Merthogy nem egy túl vidám dolog. Nem vidám. A lényege: a melegségre (a sajátomra is) úgy tekintek, mintha afféle "igazságtalanság" lenne, ami miatt kevesebb egy homoszexuális ember, mint egy heteroszexuális.
Nade ennyi elég is, így is túl sokat osztottam meg abból, amiről még senkinek sem beszéltem. Bár, talán éppen ezért, mert még senkinek sem mondtam el, éreztem most valahogy a szükségét, hogy a blogomba beleírjam.

Élni kell, tapasztalni, szervusztok.  : )

( ez már volt egyszer, de nem érdekel, mert annyira szép és igaz.  )