meggyőző

rég volt már tánccal kapcsolatos tartalom a blogon,
mindenesetre ez a páros megérdemli, hogy minél többen megismerjék

nem is ironikus

Egy (szokásos) youtube beágyazós stílusú bejegyzés nem elég mára, hiszen ahogy nézegettem az oldalsávomat, elfogott a gyanú, hogy mintha lenne valami az októberrel, hm-hm, óh igen, hát bizony a blog 2 éves lett. Múlt szombaton, október 27-én.
27-éről 28-ára való éjszaka az óraátállításon kívül én:
buliztam is,
ittam is (nem hánytam, olyan jófiú vagyok mostanában),
táncoltam is,
smároltam is (semmi komoly, igazán, később sem), nos, mondjuk úgy, hogy Edvárddal.
Aztán vasárnap volt, coli, sós pirítós, tojásos-sajtos kifőtt tészta, amit nekem főzött, kétségtelenül kellemetlen zuhanyzás-intermezzo, együttalvás, hétfőn délelőtt pedig értetlen elköszönés, az én részemről legalábbis. Délután-este újra csak. Kedd este filmezés. Kis csodálkozás megint. Aztán szerdán (ma) távolodás fizikailag - lelkileg meg, nos, arra jutottam, hogy részemről ez csak egy kis kísérlet volt, hogy számára mi, nem tudom. Tulajdonképpen egy csomót gondolkodtam rajta (a dolgon, meg Őrajta is), most valahogy mégsem megy a lezáró gondolatok érthető rendbe szedése.
Világos pedig.
Tényleg: túl komolyan vettem, mint mindent. A változásnak már tényleg itt az ideje.

variációk egy témára

igen, igen, a "régi" dolgaimat szedegetem csak elő, unalmas vagyok
viszont a változás
az
várható

ezek így egymás mellett

óh és igen, tudom, hogy az első már volt egyszer a blogon, de nem zavar, ezt a dalt nem lehet elégszer meghallgatni, valamint kezd egyre inkább zeneblog lenni ez az oldal, amit
guess what
szintén nem bánok.

na jó, ide is

honey badger don't care

See more on Know Your Meme

gyönyörű és hűsítő

úszik az éj, elúszik a nappal

érthetetlen

Szóval alig ismerem őt, de tényleg.
Nem is tudom, kavarog mindenféle érzés meg érzelem bennem... ez de klisé, sebaj.
Mit is érzek?
A hideg ráz, erősen érzem a hideget az ajkaim felett és a gyomromban.
És még mit?
Keserűség.
Ja, és igen, irigység, igen, sok-sok megalapozott megalapozatlan?! irigység. De minek. Ő olyan sokoldalú, én meg még nem igazán, persze, mások vagyunk.

Áh, nem tudom, hogy érdemes-e. Valószínűleg nem. Biztos, hogy nem.
Hiszen tényleg, nem gondolok folyton rá és nem éreztem valami nagyon-nagyon különlegeset a közelében.

Mondta, hogy ne vegyem ilyen komolyan ezt az egészet. Ne nehezedjek rá. Betalált.
Igen, ő tulajdonképpen egészen világosan kifejezte, hogy ő "nem kompatibilis párkapcsolatra". Akkor meg minek túráztatom magam?
Azért, mert sajnálom, hogy így alakult.

Basszameg, miért nincsenek világosabb tünetei a szerelemnek? Könnyebb lenne.

UPDATE
Szóval, kényszeríteni semmit sem szabad, nyilván.
Nem akarásnak nyögés a vége és hasonlók.

esés, pofára

Naszóval, hahó mindenki, bocsássatok meg a "kis" szünetért,
( elnézést kérek tőletek is )
csak hát összejött mindenféle dolog, mert ugye nekem is zajlik az életem, BLAH.

Na és a fiúk?
Hát.
Volt egy M., aki többet akart és én is azt hittem, de aztán végül ő döbbentett rá, hogy nem, és én voltam a fasz. Lecke.
Aztán mostanság volt egy D., akivel úgy tűnt, hogy lesz valami. Tényleg. Komoly. Viszont ahogy az én érdeklődésem növekedett, az övé úgy fogyott. Ennek egyenes folyományaképpen úúúgy friendzone-olva lettem, hogy ihaj-csuhaj, nem hinném el, ha nem velem történt volna meg. Persze, nyilván, ezt én is valahogy így csinálnám, finoman, körülírogatva, remélve, hogy a másiknak leesik a húszfillér, de NA, nekem sokáig nem esett le, aztán amikor mégis, akkor az fájt.

Tehát küldeném az összes félig-meddig alaptalan faszkalapnak, akik szerint én milyen hideg vagyok, hogy tudok én érezni, de még hogy! Csak az érzelmeim kontrollálásában és kimutatásában nincs még elég gyakorlatom. Meg a párkapcsolatokban.
Sebaj! Azt hiszem.

micsodanap

Bár nem volt könnyű a délelőtt-kora délután, de este (éjszakába nyúlóan) megvolt a blogtali is, ugye, tegnap-ma. Jó móka volt, bár természetesen máshogyan volt jó, mint tavaly, friss húsként  ; )  Egész szép számmal összegyűltünk, a vasalózás pedig szintén szórakoztató volt.

Volt jó hangulat, több nem is kell, legközelebb pedig - remélhetőleg legalább ennyien - újra összejövünk murizni! : )

szentimentális vagyok ma este

Akkor ezt a dalt most annak a fiúnak küldöm, aki ott van kint a világban valahol és csak arra vár, hogy megismerkedjünk. Én is nagyon várom már a találkozást, elhiheted.



Call me day, call me night.


Call me anytime you need someone to hold you.


The tears in your eyes will be gone, they will dry,


and if you still find that you can't face the world outside,


let me be your place to hide.

én, mostanában

This is a Jason Bradshaw comic,
you can check it out here: http://boredompays.blogspot.com/2011/12/apathy.html , and also his other comics, I totally recommend you to do so, for they are unique and amusing, I think.

clark kent

Szóval. A címben szereplő nevet egy nagyon aranyos lánytól kaptam, aki szerint hasonlítottam szilveszter éjén szupermen polgári változatára a fekete-fehér kockás ing-fekete nyakkendő-fekete nadrág fekete övvel-feketekeretes szemüveg kombót viselve. Ugyanez a lány láttam meg bennem a szépséget is, aminek örülök és hiába nevetett ezen a Kikó, ebből nem engedek, igazán ideje már dolgoznom a magabiztosságomon.

Tehát túl a szilveszteren ( meg a karácsonyon is, ugye, ami csendesen telt a családdal ) és igazából egészen jól éreztem magam a bulin. Kicsit vegyes persze, de úgy nagy általánosságban inkább pozitív a kicsengése az este-éjszaka-reggel-délelőttnek. Csak hát azt hiszem, hogy még mindig nem töltök elég időt meleg társaságban, hogy hozzászokjak a belterjességhez. Valami alakulóban volt nekem is D-vel az este folyamán, csak elromlott, én pedig, miután elment a buliból, egyedül maradva az ő sokszoros exével (így jött ki) vigasztalódtam, igen, ez a legjobb kifejezés, de semmi baj nincs tulajdonképpen, mivel a blaha felé sétálva megbeszéltük, hogy ez a kis testiség nem jelent semmit és hogy ettől még barátkozhatunk. Furcsa mód kezdem elhinni, hogy ez így tényleg működhet. Hogy D-vel mi lesz, nem tudom. Mert tényleg aranyos fiú, csak kár, hogy én balfaszkodom, ha hímneműekről van szó, ő pedig a kis ismerkedésünk során egyre részegebb lett. Majd még meglátom, egyelőre jön a rengeteg vizsga, szóval nem fogok unatkozni.

Fogadalom nincs.
Igazából lazulni szeretnék : )  hiszen annyira hajlamos voltam, ezt most már viszonylag tisztán látom, a dolgok túlreagálására.
Ez a lazulás megvalósítható, igazán, és nincs benne a fogadalmak stresszes, izzadságszagú 'be kell tartanom, meg kell csinálnom!'-jellege. Pontosan ennek az ellenkezőjéről szól, a nyugiról.

Tehát, kettőezer-tizenkettő, hajrá!




Utóirat, hogy holnap húsz éves leszek, aminek annyira nagyon nagyon nem örülök, de hát ez van, nem lehet az ember örökké tizenéves!  : )