Az utóbbi időben még magamhoz képest is nagyon rapszodikus és érzékeny voltam.
Lehet, hogy ez valahol a betegségemnek is betudható... -asszem influenzás voltam, de mindegy, hosszú sztori. Meggyógyultam, ez a lényeg. Akármennyire furán is hangzik, de úgy érzem, hogy kellett nekem most ez a kis láz meg fejfájás. Igen, így legalább ágyba voltam kényszerítve. És -mint az utóbb ki is derült- szükségem is volt a pihenésre. Rengeteget gondolkodtam magamon, néha már egy kicsit túl sokat is. Sok új zenét hallgattam, főleg nagyon mély, szomorú, már-már pszichedelikus dalokat, elmerültem az acid jazz-ben egy kicsit. Erre volt most szükségem. Rájöttem, hogy hajlamos vagyok túlságosan függeni más emberektől, illetve dolgoktól. És arra is, hogy a kelleténél gyakrabban hagyatkozom csak a szerencsére.
De semmi baj, tisztáztam magamat önmagam előtt.
Tehát, a második félévnek új erővel, lendülettel és főleg lelkesedéssel indulok neki.
Igenis, többet és lelkiismeretesebben fogok tanulni. És igenis, elkezdek már végre mozogni, edzeni valamit rendszeresen, ahelyett, hogy a táncot siratnám állandóan.
Úgyhogy az elhatározás megvan. :)
Olyan botor és csintalan gondolatok is meg-megjelentek a fejemben mostanság, hogy a második félévben már ismerkednem kellene egy kicsit.
Na, megszólalt a nyafogó szingli belőlem. :)
Ma végre befejeztem a tanárok hajkurászását és be van íratva az összes jegyem az indexembe. Huh. Már csak le kell adni. Rájöttem, hogy nagyon szeretek másoknak segíteni! :) Vagyis, talán pontosabb az, hogy nagyon szeretem, ha hálásak nekem az emberek. Ez furcsa így leírva, de ettől függetlenül olyan jó az az érzés, amit azután érzek, hogy az illető elmond egy "köszi"-t és még mosolyog is hozzá. Ma is így volt, amikor elkísértem az egyik csaj szaktársamat, hogy hol van a jegybeíratás :)
És szeretem azt is, amikor csak bámulok ki az ablakon a fűtött, jó meleg vonatból, a fülemben Death Cab For Cutie szól és káprázik a szemem, mert nem tudja megkülönböztetni, hogy hol van vége a vakító fehér dombnak és hol kezdődik a ragyogóan fehér ég. :) A ma valahogy olyan könnyű. ^.^
Holnap pedig végre-valahára fodrászhoz is eljutok. Megmondom majd G.-nek, hogy vágjon valami jó extravagánsat nekem. Legyen valami tőlem szokatlan, de mégis jó és nem közönséges. Szerintem nincsenek nagy igényeim, ha a hajamról van szó... dehogynincsenek! ;) Meg akarok újulni - külsőleg is! :)
A betegségek másra valóban nem jók, minthogy ágyba kényszerítik az embert, aztán ha már ott van gondolkodik egy sort - és ha jól megy minden okos dolgokat süt ki. :)
VálaszTörlésAz pedig tök jó, hogy vége az első félévnek, és így-így, újult erővel kell nekivágni a másodiknak. ;-)
lávit. :]
VálaszTörlésa megújulás sosem árt. jobban érzi utána magát az ember szerintem. =)
VálaszTörlésa másoknak segítés nagyon szép dolog, főleg ha jön visszajelzés. én pl. tök szeretem átadni a helyem a buszon-metrón az időseknek-terheseknek és tök jó mikor egyik másik szinte könnyes szemmel rámmosolyog meg hálálkodik, pedig ez annyira nem is nagy dolog, vagyis nem kéne annak lennie.
@Deadalus: azért eddig nem ezt gondoltam a betegségről ;) és igen, remélem ez az elhatározás és lendület nem fog elfogyni már az első héten :D
VálaszTörlés@Rolly: köszi ^^
@Timosz: igen, nem kéne annak lennie, de szerintem a segítésen van a hangsúly :) és ha már segítesz valakinek, az csak pozitív lehet.