majd írok hosszabb bejegyzéseket, de ma csak egy vicces képet kaptok :)
(amúgy nem vagyok Pet Shop Boys rajongó, csak ez jó bejegyzéscímnek tűnt)
2011. január 26., szerda
2011. január 21., péntek
rövid.
Ez most csupán egy nyúlfarknyi bejegyzés lesz, afféle helyzetjelentés.
Sajnos a vizsgáim nem egészen úgy alakultak/nak, mint ahogy reméltem, emiatt az érzelmi hullámvasutat naponta megjárom: a felszabadultságtól a közönyön át sajnos mégis leginkább a teljes reménytelenség és a letargia jellemző rám az utóbbi napokban. Igyekszem azért felszívni magam, és a "csakazértis"-morál szellemében kibírni még ezt az egy hetet. Egy tantárgyból már mindenképpen csúszok, de ezt inkább nem részletezném.
Csalódtam magamban.
A sebek (amiket főleg én vágtam a büszkeségemen) meg hegednek majd - idővel.
Sajnos a vizsgáim nem egészen úgy alakultak/nak, mint ahogy reméltem, emiatt az érzelmi hullámvasutat naponta megjárom: a felszabadultságtól a közönyön át sajnos mégis leginkább a teljes reménytelenség és a letargia jellemző rám az utóbbi napokban. Igyekszem azért felszívni magam, és a "csakazértis"-morál szellemében kibírni még ezt az egy hetet. Egy tantárgyból már mindenképpen csúszok, de ezt inkább nem részletezném.
Csalódtam magamban.
A sebek (amiket főleg én vágtam a büszkeségemen) meg hegednek majd - idővel.
2011. január 17., hétfő
most egy kicsit komoly(abb)an
Tehát,
hogy mégiscsak valami vidámmal kezdjem ezt a bejegyzést, kb egy hete töltöttem le (több, a blogtalin megjelent illusztris személy erős ajánlására ;) ) a híres-neves Queer as folk mind az 5 évadát. Persze angolul, ugyebár... cöh :D És -mint az megjósolható volt- függő is lettem. Kábé ugyanaz az érzés, mint a Skins-zel, de mégis más. Persze, hogy tanuláshelyett mellett nézegetem a részeket, de igyekszem fékezni magam... megy is úgy-ahogy.
Először is, előre is elnézést kérek, mivel a következő sorokban rengeteg bizonytalanság lesz és viszonylag sok témát fogok érinteni, de úgy érzem, muszáj végre kiírnom magamból ezen kétségeimet (is). Nem válaszokat várok, egyszerűen csak megcsapott a reménytelenség hideg szele...
Ugyanis pont ez a sorozat késztetett egy kicsit komolyabb gondolkodásra.
Mármint, persze, hogy gondolkodtam ilyesmiken azelőtt is, de csak egy-egy percre...nem jutottam dűlőre és egyszerűen csak elhessegettem ezeket a gondolatokat. Nem voltam akkor még annyira biztos a saját identitásomban. Nem mintha most már több tapasztalatom lenne, de a bizonyosság, az már megvan valamennyire. Megváltoztam. Viszont ami nem változott, az az, hogy most sem tudok semmilyen bombabiztos, jó megoldást... de legalább megvan bennem a szándék, a mozgató erő, hogy IGENIS, kell lennie megoldásnak.
A "hosszabb gondolkodásaim" mindig egy pontról indulnak.
Hogyan tudnánk megvédeni magunkat.
Sajnos nem vagyok elég jól tájékozott, ezen is igyekszem segíteni, de ez nem elég.
Nem tudom, hogy kinek áll vagy nem áll érdekében, hogy egyes kérdések tisztázódjanak. Hogy legyenek kutatások és hogy ezeknek a valós, megbízható eredményeit publikálják:
- hogy magának a melegségnek milyen evolúciós, illetve genetikai okai vannak, és milyen komolyságú demográfiai következményei lehetnek (ugyanis sajnos jellemző, hogy az emberek olyan érvekkel dobálóznak, miszerint a melegek ugye nem tudnak utódot nemzeni, tehát akkor mégis mi értelme van magának a homoszexualitásnak?)
- hogy a melegség vajon "mindig is" hozzátartozott az élőlényekhez (tehát nemcsak az emberekre gondolok)
- hogy léteznek-e olyan állítások és érvek amelyekkel akármilyen homofób támadásra röviden, frappánsan, de mégis informatívan és a saját igazunk 100%-os bizonyosságában lehetne válaszolni
- hogy a sokat emlegetett "melegbüszkeség"-et hogyan lehetne pozitívan prezentálni a világ felé? létezik-e egyáltalán?
- hogy tényleg ennyire kívülállónak kell lennie a meleg közösségeknek mindenhol a világon? hogyan lehetne elfogadtatni magunkat? persze mindenkivel nem lehet, ezt én is tudom. de miért ne lehetnénk teljes értékű részei a társadalomnak, akár mint önálló, párját kereső individuum-ok, akár mint szülők (melegházasság)?
...
Tehát ilyen kétségek kavarognak bennem olykor.
Persze így is vannak még, de úgy érzem, hogy egyelőre ezek foglalkoztatnak a leginkább.
Ismétlem, amennyire időm engedi (mostanság nem nagyon, na de majd a vizsgaidőszak után!) igyekszem utánaolvasgatni, utánakeresni ezen kérdéseknek.
Ettől függetlenül szívesen fogadok akármilyen hasznos, megbízható (mondjuk ez is relatív, de inkább hagyjuk...) forrást (könyvek, weboldalak, blogok linkjei stb.) kommentben.
Szeretnék tájékozottabb, felkészültebb lenni. :)
hogy mégiscsak valami vidámmal kezdjem ezt a bejegyzést, kb egy hete töltöttem le (több, a blogtalin megjelent illusztris személy erős ajánlására ;) ) a híres-neves Queer as folk mind az 5 évadát. Persze angolul, ugyebár... cöh :D És -mint az megjósolható volt- függő is lettem. Kábé ugyanaz az érzés, mint a Skins-zel, de mégis más. Persze, hogy tanulás
Először is, előre is elnézést kérek, mivel a következő sorokban rengeteg bizonytalanság lesz és viszonylag sok témát fogok érinteni, de úgy érzem, muszáj végre kiírnom magamból ezen kétségeimet (is). Nem válaszokat várok, egyszerűen csak megcsapott a reménytelenség hideg szele...
Ugyanis pont ez a sorozat késztetett egy kicsit komolyabb gondolkodásra.
Mármint, persze, hogy gondolkodtam ilyesmiken azelőtt is, de csak egy-egy percre...nem jutottam dűlőre és egyszerűen csak elhessegettem ezeket a gondolatokat. Nem voltam akkor még annyira biztos a saját identitásomban. Nem mintha most már több tapasztalatom lenne, de a bizonyosság, az már megvan valamennyire. Megváltoztam. Viszont ami nem változott, az az, hogy most sem tudok semmilyen bombabiztos, jó megoldást... de legalább megvan bennem a szándék, a mozgató erő, hogy IGENIS, kell lennie megoldásnak.
A "hosszabb gondolkodásaim" mindig egy pontról indulnak.
Hogyan tudnánk megvédeni magunkat.
Sajnos nem vagyok elég jól tájékozott, ezen is igyekszem segíteni, de ez nem elég.
Nem tudom, hogy kinek áll vagy nem áll érdekében, hogy egyes kérdések tisztázódjanak. Hogy legyenek kutatások és hogy ezeknek a valós, megbízható eredményeit publikálják:
- hogy magának a melegségnek milyen evolúciós, illetve genetikai okai vannak, és milyen komolyságú demográfiai következményei lehetnek (ugyanis sajnos jellemző, hogy az emberek olyan érvekkel dobálóznak, miszerint a melegek ugye nem tudnak utódot nemzeni, tehát akkor mégis mi értelme van magának a homoszexualitásnak?)
- hogy a melegség vajon "mindig is" hozzátartozott az élőlényekhez (tehát nemcsak az emberekre gondolok)
- hogy léteznek-e olyan állítások és érvek amelyekkel akármilyen homofób támadásra röviden, frappánsan, de mégis informatívan és a saját igazunk 100%-os bizonyosságában lehetne válaszolni
- hogy a sokat emlegetett "melegbüszkeség"-et hogyan lehetne pozitívan prezentálni a világ felé? létezik-e egyáltalán?
- hogy tényleg ennyire kívülállónak kell lennie a meleg közösségeknek mindenhol a világon? hogyan lehetne elfogadtatni magunkat? persze mindenkivel nem lehet, ezt én is tudom. de miért ne lehetnénk teljes értékű részei a társadalomnak, akár mint önálló, párját kereső individuum-ok, akár mint szülők (melegházasság)?
...
Tehát ilyen kétségek kavarognak bennem olykor.
Persze így is vannak még, de úgy érzem, hogy egyelőre ezek foglalkoztatnak a leginkább.
Ismétlem, amennyire időm engedi (mostanság nem nagyon, na de majd a vizsgaidőszak után!) igyekszem utánaolvasgatni, utánakeresni ezen kérdéseknek.
Ettől függetlenül szívesen fogadok akármilyen hasznos, megbízható (mondjuk ez is relatív, de inkább hagyjuk...) forrást (könyvek, weboldalak, blogok linkjei stb.) kommentben.
Szeretnék tájékozottabb, felkészültebb lenni. :)
2011. január 14., péntek
2011. január 9., vasárnap
első blogtalim
Hú. Nos tehát.
Elöljáróban csak annyit, hogy én ezen a pénteken-szombaton annyira jól éreztem magam és annyi felismeréssel és tapasztalattal gazdagodtam, hogy egyelőre még megy a feldolgozás...ez a bejegyzés is annak a része. :)
Ez volt ugyanis az első alkalom, amikor nemcsak hogy a bloggerekkel találkoztam, hanem úgy nagy általánosságban egy konkrét meleg közösségben találtam magam. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy biztos voltak és vannak az ismeretségi körömben melegek (BTK :D), csak én nem nagyon találtam még meg őket :S.
Az egész este-éjszaka alatt a legnagyobb sokk az volt, amikor - Custos közbenjárásának köszönhetően :) - kiderült, hogy mi Matin-nal nemcsak, hogy ugyanazon a szakon vagyunk, de még ugyanabban a koliban is lakunk! Két emelettel lakik felettem! :D That's insane, man... amúgy ez már nem az első rácsodálkozásom arra, hogy milyen sokan vagyunk a szakon meg a koliban is, hogy ennyire nem ismertük egymást...de hát ahogy mondani szoktam, kicsi Pest és eszerint kicsi a meleg világ is... ;)
Nem voltak elvárásaim a blogtalival kapcsolatban, egyszerűen csak úgy álltam hozzá, hogy örülök, hogy mehetek és hogy igyekszem majd barátságos és nyitott(abb) lenni... ez azt hiszem nagyjából sikerült is :)
Magára a talira Kontikivel, Krisztofóróval, m.-mel és Rollyval érkeztem. Egészen -kb 10 percig- azt hittük, mi érkeztünk először, amíg rá nem jöttünk, hogy a blogtali a másik oldalon lesz :D Kis alapozás és kézfogások után egyre több lett az új név és arc, akiket híresen rossz névmemóriám miatt csak egy bizonyos idő után tudtam immár a blogokhoz gondolatban párosítani, emelett a hangulat is oldódott. :)
Érdekes egyébként ez a kis visszássága magának a blogtalinak, hiszen a blogolás, legalábbis szerintem az anonimitásról (is) szól, és pont ez az, ami ilyenkor ugye eltűnik. Másrészről viszont azért -én legalábbis- igénylem, hogy az embereket a begépelt mondatok mögött megismerjem jobban, hiszen ahogy ez az este folyamán be is bizonyosodott nekem, csak az alapján, amit egy blogger leír, csak egy felszínes, távolról sem teljes képet lehet csak alkotni. Így könnyen érhetnek élőben meglepetések, nemcsak a külső megjelenés, hanem egyáltalán a viselkedés és a hanglejtés szempontjából is.
Ilyen "Jééééé, te ilyen vagy élőben??"-féle rácsodálkozásaim voltak is bőven.
Nagyon örültem, hogy Deadalus sokkal bőbeszédűbb és lazább, mint amilyennek a blogja alapján gondoltam volna, habár nem kevésbé hipochonder. ;) Bár SPF-et és Custos-t teljesen másnak képzeltem, de ettől függetlenül mindketten jó arcok, Custos pedig meglepően magas. :O A másik magas fiú, Iguazu volt szintén egy nagyon pozitív csalódás számomra, ugyanis nagyon közvetlen és kedves srácnak ismertem meg a beszélgetésünk folyamán, akit én néztem (elmondása szerint) először melegnek ;) Bár a cipőcsere végül nem valósult meg, örülök, hogy megismertelek és hogy végül mégiscsak vodkáztunk egyet, kedves m. ;) Krisztofóró, benned egy nagyon pörgős és nagyon különleges egyéniségre találtam és örülök, hogy tudtam nektek Kontikivel szállást adni a koliban. Apropó, Kontiki. Mindent köszönök. Tényleg. :) Rolly, remélem azért jól érezted magad amíg ott voltál és hogy a következő blogtalin már egy kicsit könnyebben megnyílsz majd. :) Bár én megpróbáltam minél több emberrel beszélgetni, nagyon sajnálom, hogy még így is viszonylag sokan maradtak, akikkel csak néhány szót sikerült váltanom, vagy még annyit sem. Majd egy másik alkalommal bepótoljuk! :)
Nagyon örülök, hogy -akármilyen nyálasan is hangzik- nem ért csalódás, csak csupa pozitív élmény. :) Tehát nem volt olyan blogger, aki csak úgy, ránézésre vagy rövid szóváltás után ellenszenves lett volna nekem (ez az "első benyomás alapján, csípőből utállak"-dolog amúgy sem jellemző rám szerencsére!)
Az egyetlen negatív dolog a blogtalival kapcsolatban, hogy miért telt el ilyen gyorsan és miért nincs gyakrabban. :) Mégegyszer, én nagyon jól éreztem magam és egészen fel is tudtam oldódni ebben a közvetlen, vidám társaságban. :) Külön kiemelném még a nagyon aranyos és közvetlen pultos csajszit! :)
Kétségtelen, hogy mostantól gyakran fog hiányozni a meleg társaság, amikor a heteró barátaimmal és ismerőseimmel leszek...
Elöljáróban csak annyit, hogy én ezen a pénteken-szombaton annyira jól éreztem magam és annyi felismeréssel és tapasztalattal gazdagodtam, hogy egyelőre még megy a feldolgozás...ez a bejegyzés is annak a része. :)
Ez volt ugyanis az első alkalom, amikor nemcsak hogy a bloggerekkel találkoztam, hanem úgy nagy általánosságban egy konkrét meleg közösségben találtam magam. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy biztos voltak és vannak az ismeretségi körömben melegek (BTK :D), csak én nem nagyon találtam még meg őket :S.
Az egész este-éjszaka alatt a legnagyobb sokk az volt, amikor - Custos közbenjárásának köszönhetően :) - kiderült, hogy mi Matin-nal nemcsak, hogy ugyanazon a szakon vagyunk, de még ugyanabban a koliban is lakunk! Két emelettel lakik felettem! :D That's insane, man... amúgy ez már nem az első rácsodálkozásom arra, hogy milyen sokan vagyunk a szakon meg a koliban is, hogy ennyire nem ismertük egymást...de hát ahogy mondani szoktam, kicsi Pest és eszerint kicsi a meleg világ is... ;)
Nem voltak elvárásaim a blogtalival kapcsolatban, egyszerűen csak úgy álltam hozzá, hogy örülök, hogy mehetek és hogy igyekszem majd barátságos és nyitott(abb) lenni... ez azt hiszem nagyjából sikerült is :)
Magára a talira Kontikivel, Krisztofóróval, m.-mel és Rollyval érkeztem. Egészen -kb 10 percig- azt hittük, mi érkeztünk először, amíg rá nem jöttünk, hogy a blogtali a másik oldalon lesz :D Kis alapozás és kézfogások után egyre több lett az új név és arc, akiket híresen rossz névmemóriám miatt csak egy bizonyos idő után tudtam immár a blogokhoz gondolatban párosítani, emelett a hangulat is oldódott. :)
Érdekes egyébként ez a kis visszássága magának a blogtalinak, hiszen a blogolás, legalábbis szerintem az anonimitásról (is) szól, és pont ez az, ami ilyenkor ugye eltűnik. Másrészről viszont azért -én legalábbis- igénylem, hogy az embereket a begépelt mondatok mögött megismerjem jobban, hiszen ahogy ez az este folyamán be is bizonyosodott nekem, csak az alapján, amit egy blogger leír, csak egy felszínes, távolról sem teljes képet lehet csak alkotni. Így könnyen érhetnek élőben meglepetések, nemcsak a külső megjelenés, hanem egyáltalán a viselkedés és a hanglejtés szempontjából is.
Ilyen "Jééééé, te ilyen vagy élőben??"-féle rácsodálkozásaim voltak is bőven.
Nagyon örültem, hogy Deadalus sokkal bőbeszédűbb és lazább, mint amilyennek a blogja alapján gondoltam volna, habár nem kevésbé hipochonder. ;) Bár SPF-et és Custos-t teljesen másnak képzeltem, de ettől függetlenül mindketten jó arcok, Custos pedig meglepően magas. :O A másik magas fiú, Iguazu volt szintén egy nagyon pozitív csalódás számomra, ugyanis nagyon közvetlen és kedves srácnak ismertem meg a beszélgetésünk folyamán, akit én néztem (elmondása szerint) először melegnek ;) Bár a cipőcsere végül nem valósult meg, örülök, hogy megismertelek és hogy végül mégiscsak vodkáztunk egyet, kedves m. ;) Krisztofóró, benned egy nagyon pörgős és nagyon különleges egyéniségre találtam és örülök, hogy tudtam nektek Kontikivel szállást adni a koliban. Apropó, Kontiki. Mindent köszönök. Tényleg. :) Rolly, remélem azért jól érezted magad amíg ott voltál és hogy a következő blogtalin már egy kicsit könnyebben megnyílsz majd. :) Bár én megpróbáltam minél több emberrel beszélgetni, nagyon sajnálom, hogy még így is viszonylag sokan maradtak, akikkel csak néhány szót sikerült váltanom, vagy még annyit sem. Majd egy másik alkalommal bepótoljuk! :)
Nagyon örülök, hogy -akármilyen nyálasan is hangzik- nem ért csalódás, csak csupa pozitív élmény. :) Tehát nem volt olyan blogger, aki csak úgy, ránézésre vagy rövid szóváltás után ellenszenves lett volna nekem (ez az "első benyomás alapján, csípőből utállak"-dolog amúgy sem jellemző rám szerencsére!)
Az egyetlen negatív dolog a blogtalival kapcsolatban, hogy miért telt el ilyen gyorsan és miért nincs gyakrabban. :) Mégegyszer, én nagyon jól éreztem magam és egészen fel is tudtam oldódni ebben a közvetlen, vidám társaságban. :) Külön kiemelném még a nagyon aranyos és közvetlen pultos csajszit! :)
Kétségtelen, hogy mostantól gyakran fog hiányozni a meleg társaság, amikor a heteró barátaimmal és ismerőseimmel leszek...
2011. január 6., csütörtök
moody as always've been
Borzasztóan ellustultam az utóbbi időben.
És most már tényleg muszáj lesz felszívnom magam a tanulás terén, mert ez így nem mehet tovább. Nem okozhatok csalódást. Most nem. Amikor így is annyi minden van, amit soha nem fogok tudni eléggé meghálálni.
Egyébként is olyan üresnek érzem magam mostanság.
Kicsit olyan, mintha idő előtt kiégtem volna.
Felesleges és értelmetlen elvárásokat támasztok magammal szemben, mintha ezt vagy azt már rég tudnom kéne... ezzel párhuzamosan viszont a legegyértelműbb, sürgető feladataimat csak ímmel-ámmal végzem el.
Össze vagyok zavarodva, fel van kavarodva az általában nyugodt kis lelkem állóvize...
és a baj csak az, hogy a hullámokat én keltem, önmagamnak.
Máskor meg vidám vagyok.
A második kamaszkoromat élem, vagy még be se fejeződött az első?
És most már tényleg muszáj lesz felszívnom magam a tanulás terén, mert ez így nem mehet tovább. Nem okozhatok csalódást. Most nem. Amikor így is annyi minden van, amit soha nem fogok tudni eléggé meghálálni.
Egyébként is olyan üresnek érzem magam mostanság.
Kicsit olyan, mintha idő előtt kiégtem volna.
Felesleges és értelmetlen elvárásokat támasztok magammal szemben, mintha ezt vagy azt már rég tudnom kéne... ezzel párhuzamosan viszont a legegyértelműbb, sürgető feladataimat csak ímmel-ámmal végzem el.
Össze vagyok zavarodva, fel van kavarodva az általában nyugodt kis lelkem állóvize...
és a baj csak az, hogy a hullámokat én keltem, önmagamnak.
Máskor meg vidám vagyok.
A második kamaszkoromat élem, vagy még be se fejeződött az első?
2011. január 3., hétfő
birthday + blog update :)
Szóval.
Ma van a születésnapom. :) Egész pontosan 19 éve születtem meg egy didergős januári éjszakán, második gyerekként. Nem bánom. Én jól megvagyok a nővéremmel és el sem tudom képzelni, milyen lehet egy kisebb testvér, a felelősség. Örülök, hogy valahogyan mindig én maradok a legkisebb a családban, bár ha a magasságot nézzük, már mindenkit túlnőttem ;)
Kicsit azért sajnálom, hogy egy évvel megint több vagyok, de nembaj. Legalább megállapíthatom, hogy 18 évesen nem voltam eléggé önmagam sajnos. Úgyhogy ebben az évben igyekszem majd minden erőmmel azon lenni, hogy hű legyek önmagamhoz. :) Hogy nyitottabb legyek, de ne legyek nevetségesen-mesterkélten mindenkivel barátkozós. Hogy kicsit többet legyek csendben, nem kell mindig mindenhez hozzáfűzni valamit. Régebben pedig nagyon ment ez nekem, hiába hallgatni és beszélni is tudni kell a megfelelő időben.
Egyébként pedig azon gondolkodom mostanság, hogy
változtassam-e gyakran a blog design-t
vagy
mégiscsak jobb az állandó kinézet egy blognak.
Hmm. Majd még kitalálom. Mindenesetre most -határozatlan időre- újítok egy kicsit. :)
[ btw, a kép egy reklámfotó a Diesel márka 2009 őszi-téli kollekciójából. szeretem az ilyen extravagáns promó képeket, ilyet lehet látni fogtok még a blogomon. ;) ]
Még kaptok egy számot is, az új kedvenc bandámtól csak hogy teljes legyen az öröm. :D A klipjeiket -ezt sem- nagyon ajánlom, de aki valami morbid dolgot szeretne látni annak lehet tetszene. A zenéjüket viszont imádom! :)
Ma van a születésnapom. :) Egész pontosan 19 éve születtem meg egy didergős januári éjszakán, második gyerekként. Nem bánom. Én jól megvagyok a nővéremmel és el sem tudom képzelni, milyen lehet egy kisebb testvér, a felelősség. Örülök, hogy valahogyan mindig én maradok a legkisebb a családban, bár ha a magasságot nézzük, már mindenkit túlnőttem ;)
Kicsit azért sajnálom, hogy egy évvel megint több vagyok, de nembaj. Legalább megállapíthatom, hogy 18 évesen nem voltam eléggé önmagam sajnos. Úgyhogy ebben az évben igyekszem majd minden erőmmel azon lenni, hogy hű legyek önmagamhoz. :) Hogy nyitottabb legyek, de ne legyek nevetségesen-mesterkélten mindenkivel barátkozós. Hogy kicsit többet legyek csendben, nem kell mindig mindenhez hozzáfűzni valamit. Régebben pedig nagyon ment ez nekem, hiába hallgatni és beszélni is tudni kell a megfelelő időben.
Egyébként pedig azon gondolkodom mostanság, hogy
változtassam-e gyakran a blog design-t
vagy
mégiscsak jobb az állandó kinézet egy blognak.
Hmm. Majd még kitalálom. Mindenesetre most -határozatlan időre- újítok egy kicsit. :)
[ btw, a kép egy reklámfotó a Diesel márka 2009 őszi-téli kollekciójából. szeretem az ilyen extravagáns promó képeket, ilyet lehet látni fogtok még a blogomon. ;) ]
Még kaptok egy számot is, az új kedvenc bandámtól csak hogy teljes legyen az öröm. :D A klipjeiket -ezt sem- nagyon ajánlom, de aki valami morbid dolgot szeretne látni annak lehet tetszene. A zenéjüket viszont imádom! :)
2011. január 2., vasárnap
Nos hát ez is eljött. 2011. :)
Bár a szilveszterem nem sikeredett fenomenálisra : /
de ahogy minden évben szoktam volt mondani - majd jövőre! ;)
az előző bejegyzésemben már leírtam, hogy mit várok magamtól ebben az évben, úgyhogy nincs is értelme túlragozni a dolgot.
újítottam a design-on és még egy számot is kaptok :)
Bár a szilveszterem nem sikeredett fenomenálisra : /
de ahogy minden évben szoktam volt mondani - majd jövőre! ;)
az előző bejegyzésemben már leírtam, hogy mit várok magamtól ebben az évben, úgyhogy nincs is értelme túlragozni a dolgot.
újítottam a design-on és még egy számot is kaptok :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)