2011. január 26., szerda

'icca szin' ?!

majd írok hosszabb bejegyzéseket, de ma csak egy vicces képet kaptok :)



(amúgy nem vagyok Pet Shop Boys rajongó, csak ez jó bejegyzéscímnek tűnt)

2011. január 21., péntek

rövid.

Ez most csupán egy nyúlfarknyi bejegyzés lesz, afféle helyzetjelentés.
Sajnos a vizsgáim nem egészen úgy alakultak/nak, mint ahogy reméltem, emiatt az érzelmi hullámvasutat naponta megjárom: a felszabadultságtól a közönyön át sajnos mégis leginkább a teljes reménytelenség és a letargia jellemző rám az utóbbi napokban. Igyekszem azért felszívni magam, és a "csakazértis"-morál szellemében kibírni még ezt az egy hetet. Egy tantárgyból már mindenképpen csúszok, de ezt inkább nem részletezném.
Csalódtam magamban.
A sebek (amiket főleg én vágtam a büszkeségemen) meg hegednek majd - idővel.

2011. január 17., hétfő

most egy kicsit komoly(abb)an

Tehát,
hogy mégiscsak valami vidámmal kezdjem ezt a bejegyzést, kb egy hete töltöttem le (több, a blogtalin megjelent illusztris személy erős ajánlására ;) ) a híres-neves Queer as folk mind az 5 évadát. Persze angolul, ugyebár... cöh :D És -mint az megjósolható volt- függő is lettem. Kábé ugyanaz az érzés, mint a Skins-zel, de mégis más. Persze, hogy tanulás helyett mellett nézegetem a részeket, de igyekszem fékezni magam... megy is úgy-ahogy.

Először is, előre is elnézést kérek, mivel a következő sorokban rengeteg bizonytalanság lesz és viszonylag sok témát fogok érinteni, de úgy érzem, muszáj végre kiírnom magamból ezen kétségeimet (is). Nem válaszokat várok, egyszerűen csak megcsapott a reménytelenség hideg szele...

Ugyanis pont ez a sorozat késztetett egy kicsit komolyabb gondolkodásra.
Mármint, persze, hogy gondolkodtam ilyesmiken azelőtt is, de csak egy-egy percre...nem jutottam dűlőre és egyszerűen csak elhessegettem ezeket a gondolatokat. Nem voltam akkor még annyira biztos a saját identitásomban. Nem mintha most már több tapasztalatom lenne, de a bizonyosság, az már megvan valamennyire. Megváltoztam. Viszont ami nem változott, az az, hogy most sem tudok semmilyen bombabiztos, jó megoldást... de legalább megvan bennem a szándék, a mozgató erő, hogy IGENIS, kell lennie megoldásnak.
A "hosszabb gondolkodásaim" mindig egy pontról indulnak.
Hogyan tudnánk megvédeni magunkat.
Sajnos nem vagyok elég jól tájékozott, ezen is igyekszem segíteni, de ez nem elég.
Nem tudom, hogy kinek áll vagy nem áll érdekében, hogy egyes kérdések tisztázódjanak. Hogy legyenek kutatások és hogy ezeknek a valós, megbízható eredményeit publikálják:
- hogy magának a melegségnek milyen evolúciós, illetve genetikai okai vannak, és milyen komolyságú demográfiai következményei lehetnek (ugyanis sajnos jellemző, hogy az emberek olyan érvekkel dobálóznak, miszerint a melegek ugye nem tudnak utódot nemzeni, tehát akkor mégis mi értelme van magának a homoszexualitásnak?)
- hogy a melegség vajon "mindig is" hozzátartozott az élőlényekhez (tehát nemcsak az emberekre gondolok)
- hogy léteznek-e olyan állítások és érvek amelyekkel akármilyen homofób támadásra röviden, frappánsan, de mégis informatívan és a saját igazunk 100%-os bizonyosságában lehetne válaszolni
- hogy a sokat emlegetett "melegbüszkeség"-et hogyan lehetne pozitívan prezentálni a világ felé? létezik-e egyáltalán?
- hogy tényleg ennyire kívülállónak kell lennie a meleg közösségeknek mindenhol a világon? hogyan lehetne elfogadtatni magunkat? persze mindenkivel nem lehet, ezt én is tudom. de miért ne lehetnénk teljes értékű részei a társadalomnak, akár mint önálló, párját kereső individuum-ok, akár mint szülők (melegházasság)?
...
Tehát ilyen kétségek kavarognak bennem olykor.
Persze így is vannak még, de úgy érzem, hogy egyelőre ezek foglalkoztatnak a leginkább.
Ismétlem, amennyire időm engedi (mostanság nem nagyon, na de majd a vizsgaidőszak után!) igyekszem utánaolvasgatni, utánakeresni ezen kérdéseknek.
Ettől függetlenül szívesen fogadok akármilyen hasznos, megbízható (mondjuk ez is relatív, de inkább hagyjuk...) forrást (könyvek, weboldalak, blogok linkjei stb.) kommentben.
Szeretnék tájékozottabb, felkészültebb lenni. :)

2011. január 14., péntek

2011. január 9., vasárnap

első blogtalim

Hú. Nos tehát.
Elöljáróban csak annyit, hogy én ezen a pénteken-szombaton annyira jól éreztem magam és annyi felismeréssel és tapasztalattal gazdagodtam, hogy egyelőre még megy a feldolgozás...ez a bejegyzés is annak a része. :)

Ez volt ugyanis az első alkalom, amikor nemcsak hogy a bloggerekkel találkoztam, hanem úgy nagy általánosságban egy konkrét meleg közösségben találtam magam. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy biztos voltak és vannak az ismeretségi körömben melegek (BTK :D), csak én nem nagyon találtam még meg őket :S.
Az egész este-éjszaka alatt a legnagyobb sokk az volt, amikor - Custos közbenjárásának köszönhetően :) - kiderült, hogy mi Matin-nal nemcsak, hogy ugyanazon a szakon vagyunk, de még ugyanabban a koliban is lakunk! Két emelettel lakik felettem! :D That's insane, man... amúgy ez már nem az első rácsodálkozásom arra, hogy milyen sokan vagyunk a szakon meg a koliban is, hogy ennyire nem ismertük egymást...de hát ahogy mondani szoktam, kicsi Pest és eszerint kicsi a meleg világ is... ;)

Nem voltak elvárásaim a blogtalival kapcsolatban, egyszerűen csak úgy álltam hozzá, hogy örülök, hogy mehetek és hogy igyekszem majd barátságos és nyitott(abb) lenni... ez azt hiszem nagyjából sikerült is :)
Magára a talira Kontikivel, Krisztofóróval, m.-mel és Rollyval érkeztem. Egészen -kb 10 percig- azt hittük, mi érkeztünk először, amíg rá nem jöttünk, hogy a blogtali a másik oldalon lesz :D Kis alapozás és kézfogások után egyre több lett az új név és arc, akiket híresen rossz névmemóriám miatt csak egy bizonyos idő után tudtam immár a blogokhoz gondolatban párosítani, emelett a hangulat is oldódott. :)

Érdekes egyébként ez a kis visszássága magának a blogtalinak, hiszen a blogolás, legalábbis szerintem az anonimitásról (is) szól, és pont ez az, ami ilyenkor ugye eltűnik. Másrészről viszont azért -én legalábbis- igénylem, hogy az embereket a begépelt mondatok mögött megismerjem jobban, hiszen ahogy ez az este folyamán be is bizonyosodott nekem, csak az alapján, amit egy blogger leír, csak egy felszínes, távolról sem teljes képet lehet csak alkotni. Így könnyen érhetnek élőben meglepetések, nemcsak a külső megjelenés, hanem egyáltalán a viselkedés és a hanglejtés szempontjából is.
Ilyen "Jééééé, te ilyen vagy élőben??"-féle rácsodálkozásaim voltak is bőven.
Nagyon örültem, hogy Deadalus sokkal bőbeszédűbb és lazább, mint amilyennek a blogja alapján gondoltam volna, habár nem kevésbé hipochonder. ;) Bár SPF-et és Custos-t teljesen másnak képzeltem, de ettől függetlenül mindketten jó arcok, Custos pedig meglepően magas. :O A másik magas fiú, Iguazu volt szintén egy nagyon pozitív csalódás számomra, ugyanis nagyon közvetlen és kedves srácnak ismertem meg a beszélgetésünk folyamán, akit én néztem (elmondása szerint) először melegnek ;) Bár a cipőcsere végül nem valósult meg, örülök, hogy megismertelek és hogy végül mégiscsak vodkáztunk egyet, kedves m. ;) Krisztofóró, benned egy nagyon pörgős és nagyon különleges egyéniségre találtam és örülök, hogy tudtam nektek Kontikivel szállást adni a koliban. Apropó, Kontiki. Mindent köszönök. Tényleg. :) Rolly, remélem azért jól érezted magad amíg ott voltál és hogy a következő blogtalin már egy kicsit könnyebben megnyílsz majd. :) Bár én megpróbáltam minél több emberrel beszélgetni, nagyon sajnálom, hogy még így is viszonylag sokan maradtak, akikkel csak néhány szót sikerült váltanom, vagy még annyit sem. Majd egy másik alkalommal bepótoljuk! :)

Nagyon örülök, hogy -akármilyen nyálasan is hangzik- nem ért csalódás, csak csupa pozitív élmény. :) Tehát nem volt olyan blogger, aki csak úgy, ránézésre vagy rövid szóváltás után ellenszenves lett volna nekem (ez az "első benyomás alapján, csípőből utállak"-dolog amúgy sem jellemző rám szerencsére!)

Az egyetlen negatív dolog a blogtalival kapcsolatban, hogy miért telt el ilyen gyorsan és miért nincs gyakrabban. :) Mégegyszer, én nagyon jól éreztem magam és egészen fel is tudtam oldódni ebben a közvetlen, vidám társaságban. :) Külön kiemelném még a nagyon aranyos és közvetlen pultos csajszit! :)
Kétségtelen, hogy mostantól gyakran fog hiányozni a meleg társaság, amikor a heteró barátaimmal és ismerőseimmel leszek...

2011. január 6., csütörtök

moody as always've been

Borzasztóan ellustultam az utóbbi időben.
És most már tényleg muszáj lesz felszívnom magam a tanulás terén, mert ez így nem mehet tovább. Nem okozhatok csalódást. Most nem. Amikor így is annyi minden van, amit soha nem fogok tudni eléggé meghálálni.


Egyébként is olyan üresnek érzem magam mostanság.
Kicsit olyan, mintha idő előtt kiégtem volna.
Felesleges és értelmetlen elvárásokat támasztok magammal szemben, mintha ezt vagy azt már rég tudnom kéne... ezzel párhuzamosan viszont a legegyértelműbb, sürgető feladataimat csak ímmel-ámmal végzem el.
Össze vagyok zavarodva, fel van kavarodva az általában nyugodt kis lelkem állóvize...
és a baj csak az, hogy a hullámokat én keltem, önmagamnak.
Máskor meg vidám vagyok.
A második kamaszkoromat élem, vagy még be se fejeződött az első?

2011. január 3., hétfő

birthday + blog update :)

Szóval.
Ma van a születésnapom. :) Egész pontosan 19 éve születtem meg egy didergős januári éjszakán, második gyerekként. Nem bánom. Én jól megvagyok a nővéremmel és el sem tudom képzelni, milyen lehet egy kisebb testvér, a felelősség. Örülök, hogy valahogyan mindig én maradok a legkisebb a családban, bár ha a magasságot nézzük, már mindenkit túlnőttem ;)

Kicsit azért sajnálom, hogy egy évvel megint több vagyok, de nembaj. Legalább megállapíthatom, hogy 18 évesen nem voltam eléggé önmagam sajnos. Úgyhogy ebben az évben igyekszem majd minden erőmmel azon lenni, hogy hű legyek önmagamhoz. :) Hogy nyitottabb legyek, de ne legyek nevetségesen-mesterkélten mindenkivel barátkozós. Hogy kicsit többet legyek csendben, nem kell mindig mindenhez hozzáfűzni valamit. Régebben pedig nagyon ment ez nekem, hiába hallgatni és beszélni is tudni kell a megfelelő időben.

Egyébként pedig azon gondolkodom mostanság, hogy
változtassam-e gyakran a blog design-t
vagy
mégiscsak jobb az állandó kinézet egy blognak.
Hmm. Majd még kitalálom. Mindenesetre most -határozatlan időre- újítok egy kicsit. :)

[ btw, a kép egy reklámfotó a Diesel márka 2009 őszi-téli kollekciójából. szeretem az ilyen extravagáns promó képeket, ilyet lehet látni fogtok még a blogomon. ;) ]

Még kaptok egy számot is, az új kedvenc bandámtól csak hogy teljes legyen az öröm. :D A klipjeiket -ezt sem- nagyon ajánlom, de aki valami morbid dolgot szeretne látni annak lehet tetszene. A zenéjüket viszont imádom! :)

2011. január 2., vasárnap

Nos hát ez is eljött. 2011. :)
Bár a szilveszterem nem sikeredett fenomenálisra : /
de ahogy minden évben szoktam volt mondani - majd jövőre! ;)

az előző bejegyzésemben már leírtam, hogy mit várok magamtól ebben az évben, úgyhogy nincs is értelme túlragozni a dolgot.
újítottam a design-on és még egy számot is kaptok :)

2010. december 31., péntek

what a year it's been

Nos, bár még mindig bosszús vagyok a tegnapi miatt, már nagyjából lehiggadtam.

Az év utolsó napján több más bloggerhez hasonlóan én is összegzek egy kicsit.
Tehát, mi is történt velem ebben az évben? Igyekszem a magam stílusában, nem túl részletezve összefoglalni a számomra fontos eseményeket, benyomásokat. :)

Januárban 18 lettem. Semmi különlegeset nem éreztem, de azért jó volt nagykorúvá válni. :)
Szintén januárban volt a szalagavatónk. Érdekes, hogy mi az utolsó, hatodik évünkre kovácsolódtunk össze, és a 12edikes szalagavatós táncpróbák még jobban  összeráztak engem és az osztályomat. Egyébként egy orosz néptáncot, a kalinkát táncoltuk és hatalmas élmény volt. Megérte a sok próbát és szenvedést, hogy a közönségtől vastapsot kaptunk. :)
A tavasz és a nyár eleje az érettségire való készüléssel és magával az érettségivel telt. A tanulás mellett még készültem a rendes évvégi táncgálára (ami szintén nagyon jól sikerült), áprilisban pedig alkalmasságira mentem a Táncműre, ami sajnos nem sikerült, de nem voltam annyira elkenődve, hiszen tisztában voltam az esélyeimmel és azzal, hogy nem vagyok még az elvárt szinten. Ezzel együtt is remek tapasztalatszerzés volt. :)
A ballagás nagyon megható volt, hiszen mint ahogy azt korábban is írtam, mi tényleg megszerettük egymást a gimnázium végére. Mi voltunk az egyetlen osztály az évfolyamon, akik sírtunk. :')
Az érettségi jól sikerült (nem csoda, amennyit tanultam rá) és így visszagondolva, pláne az egyetemi vizsgák fényében tényleg nem volt olyan nagy szám. ;) Ezután már csak a bankett volt hátra, illetve az izgatott várakozás, lázas pontszámolgatás, hogy ki-ki bejut-e a megálmodott szakra.
Elmondhatom, hogy a többségünknek sikerült. :)
Habár én az anglisztikát akkor még inkább vakvágánynak éreztem, hiszen akkor még az álmom volt, hogy profi táncos akarok lenni és hogy mindenképpen újra próbálom a Táncműt...
Nyáron csak kettő "említésre méltó" dolog történt. Egyrészt a fenomenális balatonboglári tánctábor. Egy hét intenzív edzés, izzadás, új koreok, izomláz a köbön, új tanárok, jó társaság és Balaton! :) Hatalmas élmény volt, és mindenképpen szeretnék menni jövő nyáron is!
Augusztus végén pedig a várva várt gólyatábor. Annyira kevés alvás mellett annyi mindent nem ittam azóta sem :D Nagyon jó volt, megismertem egy csomó jófej embert. :)
Szeptember közepén pedig beindult az egyetemi élet: regisztráció, koliba beköltözés :) ja, és a tantárgyfelvétel, amitől még most is idegrohamot kapok, ha csak visszagondolok rá. :/ Az első hetek gyorsan elrepültek, megszoktam a kolit is, meg is szerettem. :) Az új barátok és szaktársak köre pedig csak bővült és bővült... ;) Megszoktam Pestet is, az állandó utazást, a tanárok többségét.
Októberben pedig elhatároztam magam, csak amolyan Hűbele Balázs módjára ;) , hogy elkezdem a blogolást. Novemberben lezajlott a Gólyabál is és a gólyás kocsmatúra is, amiről nem túl sok tiszta emlékem van... XD
Közben pedig - szeptembertől novemberig - modern és kortárstánc előadásokra is jártam a Nemzeti Táncszínházba, 'ha már nem táncolok, akkor legalább nézzem a táncosokat' alapon. Mindegyik előadás hatalmas élmény volt. :) Alapjaiban változott meg a véleményem a táncos szakmáról az utóbbi fél évben.
Végülis fájó szívvel -nem csak az anyagi vonzata miatt- lemondtam az újra felvételizésről a Táncműre. :(


Nos tehát, íme néhány "dolog", amiken mindenképpen változtatni akarok 2011-ben:
- a kishitűség. Legyen már egy egészséges önbizalmam.
- az önelfogadás. Szoros kapcsolatban az elsővel.
- az irigység. Nem szabadna annyit irigykednem másokra. Mostantól a jelszó a 'Fogadd el a sikereiket és adottságaikat, de ne akarj más lenni, mint aki vagy!' - ez elvezet a következőhöz, a másokhoz való hasonlítgatáshoz. Ez egy alapvető rossz tulajdonságom, amin mindenképpen változtatnom kell.

A végére hagytam a két legfontosabb feladatomat a következő évre:
Az egyik a tánchoz való viszonyom tisztázása, a légvárak "leeresztése". Döntsem már el végre, mit akarok én a tánctól. Ha ő akar valamit tőlem, úgyis közbe fog szólni a sors keze... legalábbis remélem. :)
A másik pedig saját "melegségem" tisztázása, ami szintén nagyon fontos az önelfogadásom szempontjából. Ahhoz, hogy kibéküljek végre önmagammal, ezt szükségesnek tartom tisztázni.


Természetesen 2011-ben is folytatom önmagam keresését - ez egy életre szóló program ;)
Minden kedves olvasómnak nagyon boldog és tapasztalatokban gazdag új évet kívánok!

FUCK IT

ez a bejegyzés most nagyon spontán és nagyon nyavalygós lesz, amiért NEM kérek bocsánatot elvégre most ezt érzem, ki kell írnom magamból. ÉS LESZAROM HA EZT BÁRKI APRÓ-CSEPRŐ KIS LÉNYEGTELEN DOLOGNAK TARTJA. NEKEM KURVÁRA FONTOS!!!
az emberek 99%-a úgysem érti meg, úgyhogy leszarom.

tehát: az alap helyzet az, hogy EGY KIBASZOTT NAPTÁRI ÉVBEN az Eurosport nevű csatorna karácsony után szokott leadni általában két táncverseny-összefoglalót.
jó minőségű, egy órás, szép, fényes és tökjó felvételek világklasszis párokról.
én pedig már hetekkel azelőtt megnézem a tévéújságban meg a hivatalos oldalon, meg felírom mindenhova, meg emlékeztetek mindenkit, hogy NEHOGY ELFELEJTSEM FELVENNI KAZETTÁRA.

ma illetve tegnap (bazdmeg már elmúlt éjfél te hülye) szóval olyan este 9 körül én úgy döntöttem, hogy lefekszem aludni. mert fáradt vagyok. meg mert nemtom. mert egy barom vagyok. és eszembe se jutott, hogy BAZDMEG 22:30-tól fel KELL venni a közvetítést.
23:19kor felébredés, órára nézés. BASSZAMEG. átrohanás nappaliba és felvétele az uccsó 5 percnek.

ÉS AZ A KIBASZOTT EUROSPORT HOGY A KURVA ÉLETBE NEM KÉPES MEGISMÉTELNI?! MI?! nekem NAGYON FONTOSAK EZEK AZ ÖSSZEFOGLALÓK. olyanok ezek, mint a fehér holló. egyszer leadják és nem ismétlik... annyira kicsi az a réteg, annyira kevés ember van, akit ez érdekel...

és tudod mi a legszarabb az egészben, mélyen tisztelt blogolvasó?
hogy KURVÁRA NEM ÉRZEK SEMMIT. ez talán még annál is jobban zavar, hogy csalódtam magamban.
egy kis haragot éreztem magammal szemben. hogy lehettem ilyen felelőtlen és buta?!
de mást nem.
nem bírok semmit tenni.
A LELKEM MÉLYÉN ÉRZEM, HOGY ORDÍTANI KÉNE, BŐGNI, TÖRNI ÉS ZÚZNI!!!!!!!!!
















de nem tudok.
nem megy.
üres vagyok belül. nem érzek már semmit eszerint.

2010. december 29., szerda

"look my heart it's a bird, it needs to sing and to be heard. not this clockwork precision"

Ma kedvenc dalszöveg-részletek napot tartok. :)
Ahogy magamat ismerem, nem ez lesz az első és utolsó ilyen típusú bejegyzésem. ;)

bejegyzés címe - Poets of the Fall: Revolution Roulette

"So tell me something, isn't this a bit drastic
My smiles are turning to plastic
Mirror mirror on the wall
What's the secret for staying droll?"
/ Poets of the Fall: More /



"Did I act like a fool 'cuz I didn't know what to do,
when you gave me just a little bit more than I bargained for,
a little too much in my hands when my hands are tied.
It's the ultimate fling to go frolicking,
licking the muck from the soles of the boots of your pride,
everytime you lied..."
/ Poets of the Fall: The Ultimate Fling /



"Cuz the love you used to feel is still in there, inside.
It may be a faded photograph, but I know you care, so don't hide,
if you're scared, I'm here beside you,
if you get lost, I'm here to guide you
and I give you peace when peace is fragile.
Love is all the good in you,
love is peace when peace is fragile."
/ Poets of the Fall: Fragile /



"Feeling like a fool again,
just need a new direction,
a new beginning , a new beginning.
I can't hold back and I can't hold on,
it's all about gratification,
see me running, see me running...

Look the leaves are dead,
the moments gone, there's no surrender.
Forever now unsaid,
the words that might've warmed December,
cuz it's all inside your head,
like fragments of a dream you remember.
So never mind, your clever mind, never mind me!"
/ Poets of the Fall: Clevermind /



"In flimsy nightgowns, barefoot she dances in the rain,
sundown to sundown, like she was washing 'way her pain.
As she is beautiful, she's unpredictable,
damned irresistible, is it plausible to hate her?
She is my common sense, revels on decadence,
but what's the difference, it's an impossible debate..."
/ Poets of the Fall: Miss Impossible /



"We got a redlight, pornographic dance fight,
Systematic, honey.
But we got no money.
Our hair is perfect, while were all getting shit wrecked,
It's automatic, honey.
But we got no money."
/ Lady Gaga: Beautiful, Dirty, Rich /



"Soaked to the bone, sink like a stone, walk home alone.
It's not the first time, it's not the worst crime,
your soul will be OK..."
/ Adam Lambert: Soaked /



"My head and my heart are colliding chaotic, pace of the world I just wish I could stop it.
Try to appear like I've got it together, i'm falling apart...
Save me, somebody take my hand and lead me,
Slow me down
Don't let love pass me by, just show me how, 'cause I'm ready to fall..."
/ Emmy Rossum: Slow me down /



"Are you mine?
Are you mine?
Cause I stay here all the time, watching telly, drinking wine.
Who'd have known?
Who'd have known?
When you flash up on my phone, I no longer feel alone.
No longer feel alone..."
/ Lily Allen: Who'd Have Known /



Ketten állnak a sorba', túrorudiért a boltba',
A hátsó az egy néni, nagymamámat idézi...
és egy lány, kinek a szíve, össze-vissza van törve,
a képe a vállon, egyszer még megtalálom.
A szex szóra szeplőket dobálni felém, nem ér,
sok kis pötty pislog, a szám a fülemig el ér,
játszunk most olyat, hogy én vagyok a menő, menő.
Kreatív Yodából minden képzelőerő velem van."
/ Magashegyi Underground: Szeplős váll /



"You're hiding from yourself, yes you are, yes you are.
Like golden rays of sun in the cloud.
We're meant to be one, I know we are,
if I am the sky then you are my star.
Hey, you don't have a clue, this party never ended. Not for me and you,
I know you're just pretending..."
/ Röyksopp: You Don't Have A Clue /



A végére pedig az aktuális, új kedvenc bandámtól egy kis dalszövegrészlet.
"This is our decision, to live fast and die young.
We've got the vision, now let's have some fun.
Yeah, it's overwhelming, but what else can we do.
Get jobs in offices, and wake up for the morning commute.
Forget about our mothers and our friends, we're fated to pretend.
To pretend
We're fated to pretend
To pretend..."
/ MGMT: Time To Pretend /


2010. december 28., kedd

melegbüszkeség másképpen

Nem is olyan rég jöttem rá, hogy elég keveset blogolok. A gond az, hogy amikor a gépem előtt ülök, akkor semmi érdekes nem jut az eszembe, amiről esetleg írni lehetne. Viszont ha bármi mást csinálok, például ha sétálok az utcán vagy zenét hallgatok, rögtön beugrik egy-egy téma, vagy érdekes kérdés, amiről érdemes lenne egy hosszabb lélegzetvételű bejegyzést írni. Ezért fogom ezeket mostantól valahova felírni. Papírcetlire vagy mobilomba bepötyögöm... valami. Hogy ne vesszenek el.

Hoppá, most hogy ezt leírtam, eszembe is jutott valami.
Kábé azóta érzem ezt, mióta blogolni kezdtem és ugye ezzel párhuzamosan elkezdtem másokat is olvasni. És, hogy őszinte legyek, le voltam döbbenve egy kicsit... mármint a bloggerek írói vénáján. A többség (nem fogok neveket említeni!) ugyanis -amennyire én ezt meg tudom ítélni- olyan érdekesen, érzelmesen vagy világosan és okosan ír olyan, esetleg kényes vagy vitatott témákról... hogy büszkeség tölt el. :)
Szívesen megmutatnék egy-egy blogbejegyzést valamelyik mélyen homofób ismerősömnek... Látná, hogy a "melegek" a rosszindulatú sztereotípiákkal ellentétben igenis lehetnek érzelmesek, intelligensek, műveltek, széles látókörűek, gondoskodóak, segítőkészek és humorosak is! Remélem, hogy ezt egyre több ember fel fogja ismerni. Hogy a szexuális hovatartozás csak egy dolog, az emberi értékek és jó tulajdonságok akárkiben ott lehetnek ettől függetlenül is! Ezzel a kis dicsérettel eszemben sincs isteníteni a melegeket. Dehogyis! Mindenki tudja, hogy az éremnek két oldala van és hogy ugyanúgy ott lehetnek a rossz tulajdonságok is az emberekben. Egyszerűen csak azt az örömöt akartam leírni, amit egy-egy jól megírt bejegyzés elolvasása után érzek.
Emiatt kicsit távolabbinak is érzem magam "tőletek", hiszen én nem tudok (még?) annyira jól írni. De sebaj. :) Nem is ez a célom a blogolással.
A lényeg az, hogy örülök annak, hogy félig-meddig már én is beletartozom ebbe a blogos közösségbe.


Ja, és egy kis személyes helyzetjelentés a végére: most, konkrétan miközben gépelek nem fáj semmim. De, ha esetleg megpróbálnék felkelni az asztalomtól, na az kész szenvedés lenne... előzmény -> tegnap óta eljárok táncolni újra. a két ünnep között (27től 30ig) van egy délutáni workshop, arra járok. és nagyon élvezem :) és ma reggel rá kellett jönnöm, hogy teljesen eltunyultam az alatt a ...hmmm lássuk csak... te jó ég! közel 4 hónap alatt, mióta nem táncolok! úgyhogy ma izomláz van a köbön. konkrétan mindenem fáj. de nemgáz, majd ma délután még rádolgozom kicsit és jobb lesz ;) amúgy is, az általános tapasztalatom az izomlázról, hogy akkor a legrosszabb, ha nem használod az izmaidat például ha sokáig ülsz egy helyben. Viszont, ha már egy kicsit be vannak járatva, onnan én már nyugodtan dolgoztatom őket. Másrészt pedig nagyon más lehetőségem nincs is, ugyanis a tanáromat nem hatják meg az olyan apróságok, mint az izomláz :D
Nos, akkor ennyit mára és igyekszem majd gyakrabban írni, de tényleg. :)

kaptok egy zenét is a végére, amire a Skins-ben figyeltem fel. jóféle :)
http://www.youtube.com/watch?v=s3Thoe15XBk

2010. december 24., péntek

nativity - in my point of view

A kedvenc ünnepem az egész évben.
Még a szülinapomnál is jobban szeretem (ami, btw januárban van) :)
Érdekes, hogy az én családomban a karácsonynak nincs semmilyen vallási vonatkozása. Persze mindannyian meg vagyunk keresztelve, de ezen kívül egyáltalán semmiben sem gyakoroljuk a vallást. Ez nem "pogányság", vagy ilyesmi, egyszerűen csak a szüleim nem neveltek minket vallásosan. Nem bánom. Nekünk a karácsony meghitt, és a hangsúly azon van, hogy együtt vagyunk. :)
Nem járunk misére, nem imádkozunk, nem volt soha hittan óránk... Mégis hiszünk. Nem vagyunk hitetlenek, csak máshogy, nem az egyház által "elvárt" módon. :)



side note1: az idei karácsony abban hozott újat nekem, hogy ugyebár már javában tombol a vizsgaidőszak és tanulni kell(ene) ezerrel a januári vizsgáimra :/ apropó, a 3 decemberi vizsgám közül 2 sikerült, amin viszont elcsúsztam, arra mehetek re-takere januárban. nembaj, túlélem. ;)

side note2: éppen a héten beszélgettem az egyik barátommal arról, hogy milyen buta kifejezés az, hogy Kellemes karácsonyt. Már bocsánat, de nekem személy szerint nem elég, ha a karácsony csak "kellemes"! Különben is, kellemes nálam max a lábvíz lehet... nekem a karácsony BOLDOG legyen! :) Érdekes viszont, hogy semmi bajom nincs a Kellemes ünnepeket!-tel... A fene se érti.

2010. december 15., szerda

rajongás

Egy címeres ökör vagyok, ugyanis PERSZE, hogy az első vizsgaidőszakom küszöbén kezdtem el nézni egy sorozatot. Többen dicsérték, nosza le is töltöttem angolul a 4 évadot.
És azóta függő vagyok.
skins

Az első évadot 3 nap alatt, a másodikat 2 nap alatt lezavartam. Teljesen a hatása alatt vagyok.
A fiatal színészek és a stáb olyan friss, nyers, őszinte stílust teremtettek, hogy hú.
Még sokkal jobban megimádtam a brit angolt.
Imádom benne a zenéket.
Imádom benne a szereplőket, különösen Maxxie-t (meleg táncos srác. mi kell még? ;) és Cassie-t (anorexiás, drogos csajszi, aki a saját kis szürreális világában él).
Imádom benne a vicceket, a szlenget, a flegmaságot.
Imádom benne a katarzist.
Imádom. :)



Most 3 vizsgám lesz decemberben (januárban még 4) úgyhogy most vissza kell fognom magam. Sajnos az első két évad szereplőgárdáját (egy csaj kivételével) teljesen lecserélték a harmadik évadra. Úgy megszerettem már őket pedig, mindegyiküket. Nagyon remélem, hogy a harmadik és negyedik évad is legalább ennyire különleges és erős karaktereket fog hozni. :)
side note: a barátaimnak és ismerőseimnek már elegük van belőlem, ugyanis csak a skins-ről tudok beszélni. éjjel-nappal. mindenről az jut eszembe. kicsit beteg dolog, tudom, de nem zavar. :D
Írhatnék még ide is többet, oldalakat tudnék még teleírni, de inkább nem. Csak annyit mondok, hogy nyugodt szívvel tudom ajánlani mindenkinek, akit érdekel egy kis betekintés a valódi brit fiatalok életébe, problémáiba, örömeibe. Nyíltan, őszintén.
Valamint szókincsbővítésre is kiváló, különösen a brit káromkodások és szleng terén. ;)
A más sorozatoknál, filmeknél általam egyébként mindig is dicsért és kedvelt magyar szinkront viszont határozottan nem ajánlom! A gondom az vele, hogy kicsit nevetségessé tették a skins-t. :/ A szinkronizált magyar változatban a hangok többsége magasabb (ez egyébként sajnos tipikus a magyar szinkronoknál) és sokkal kevesebb és enyhébb benne a káromkodás. Az a káromkodás, ami egyébként fontos jellemzője a sorozatnak, a nyers stílus egyik fő tényezője. Még magyar felirattal is sokkal jobban átjön a sorozat szellemisége, gondolatvilága.

Remélem, hogy a hihetetlenül elfogult kis véleményem ellenére (vagy éppen ezért) valamelyik olvasóm elkezdi majd nézni ezt a sorozatot. Megéri szerintem. :)

Kaptok két képet is :)


2010. december 8., szerda

téli design

Mint láthatjátok, megújult egy kicsit a blog kinézete. Elvégre tél van. És én szeretem a telet. :) Természetesen valószínű, hogy a tél folyamán még néhányszor változni fog, az aktuális hangulatomtól függően ;)

plusz itt egy szám nektek, amit mostanság sokat hallgatok. kissé provokatív :D
Amanda Blank - Might like you better
"I might like you better baby, let's get together baby,
Wanna hold you, get to know you,
Show you what I got in my sweater baby.
Love the red hair, the bitch in charge
If you settle for a little maybe we can see stars,
Get large, get hard, go fuck, go far,
When I touch it watch it fuck see my money and my I.I.I.I.
Ride no lie just get inside me,
Like you better if you just ride me,
Grind me, try me, watch me finish
I like you better if you get up in it.

I might like you better if we slept together..."

http://www.youtube.com/watch?v=krL6gbR-9bA

2010. november 29., hétfő

IN FAIR VERONA BEACH

"A szép Verona, ez lesz ma a színhely,
a szereplők pedig két nemes család.
Gyűlöletük nyomán porba hullott sok fej
és polgárvér szennyezi házaik falát.
Két baljós szerelmest hoznak a világra,
kiknek sírt az ádáz ősök ásnak,
és a szülők, szörnyű sorsuk látva,
véget vetnek az ősi vérontásnak.
Szerelmük nem látott nyarat, csak tavaszt,
mert szüleikben tombolt a harag,
melyet, gyászos végükig,
semmi nem lohaszt."

Rég láttam már az 1996-os, Baz Luhrmann féle változatot. Nagyon kicsi voltam még akkor, nem is értettem teljesen, amit láttam. (side note: ugyanígy vagyok a Moulin Rouge-zsal is, azt is mindenképp újranézem majd, ha jut rá egy kis időm) Nagyon jó volt újranézni, szerintem briliáns benne a rendezés és a fényképezés. Gyönyörű, erős képek, hangulatok, katarzis. A színészek is jók szerintem, habár ehhez én annyira nem értek.

ui. Bocsánat az ömlengésért, de még mindig a film hatása alatt vagyok...


25 Things Julian Smith Hate About Facebook

Egyik ismerősöm posztolta ezt ki ezt a videót, éppen ma.
Én komolyan szeretem a f@szbúkot. Tényleg, valamilyen szinten függő is vagyok. :) De azt azért még én is elismerem, hogy sok igazság van ebben a videóban --->
 ---> http://www.youtube.com/watch?v=PVA047JAQsk

Enjoy! ;)

2010. november 26., péntek

többet nem iszom ennyit

Hú.
Először is bocsi a kis szünetért, csak hát a kollégisták a vizsgaidőszak küszöbén kezdenek bulizni járni :D
A Gólyabál nekem jó volt. Se a hely, se a DJ és úgy egyáltalán alig valami különbözött egy "sima" bulitól. Szaktársaim 2-fél3 körül leléptek, de én még maradtam még fél 5ig, elvoltam K.-val meg a magyar szakos ismerőseivel. :) Ja, meg összehaverkodtam néhány táncmű-s sráccal :D Egyiküket már régebb óta "ismertem", ő mutatott be a barátainak. A gondom csak az, hogy bár "közvetlenre ittam magam" kb mindegyik full heterósan viselkedett, én meg nem kockáztatok... :/ Pedig aranyosak voltak, meg jól is néznek ki.
A vizsgáimra (egy kivételével) a héten jelentkeztem, most már csak tanulni kell rájuk. ;)
Tegnap meg kocsmatúrán voltam. Fú. Hát a részleteket most mellőzném, részben mivel sűrűek a fekete foltok és csak kevés tiszta emlékem van az estéről-éjszakáról, meg azért is, mert ennyire én még nem csúsztam szét... pedig nem is ittam olyan sokat, csak összevissza mindenfélét. Úgy tűnik, nem bírom már annyira a piát, mint azelőtt. Mindenesetre szilveszterig szigorú absztinencia lesz alkohol téren.

side note. Egy kedves ismerősöm beleültette a bogarat a fülembe, hogy próbáljam meg idén újra a Táncművészetit. Kb azóta ezen agyalok... pro és kontra, pro és kontra...Hümm. Egyszer csak elhatározom magam végre az álmom mellett. Még fiatal vagyok, szerintem megvan bennem a lehetőség.